- A magyar akadémiákra jellemző, hogy elszipkázzák a tehetséges fiatalokat a többi klubból, veled azonban nem így történt.
- Igen, Kazincbarcikán születettem, de még kisbaba koromban a szüleim úgy döntöttek, hogy a több munkalehetőség miatt Alcsútdobozra költöznek. A család nagy része Kazincbarcikán maradt, velük minimum félévente szoktunk találkozni. Talán a nagyszüleim örültek a legjobban, amikor Diósgyőrbe igazoltam, mert így hetente látnak, legalább egy ebédre rendszeresen átugrok, persze azt sem bánnák, ha minden nap mennék.

- Felcsút szomszédságából egyenes út vezetett a Puskás Akadémiára?
- Alcsútdobozon kezdtem el focizni, de ha hiszed, ha nem, amikor kilenc évesen Felcsútra igazoltam, mindössze két füves, és egy műfüves pálya fogadott. Az évek során épült ki az akadémia infrastruktúrája, ahogy én is lépkedtem előre. Középiskolásként - hiába laktam öt percre a pályától - én is kollégista lettem, így nem maradtam ki az egyre jobban összecsiszolódó társaságból. Gimnáziumba viszont Gödöllőre jártam, mert felajánlották a jobbaknak, hogy magántanulók lehetnek. Heti egy-két alkalommal utaztam, máskor pedig a helyi tanárok segítettek a felkészülésben. Leérettségiztem, de tudom, néhány tantárgyból javítanom kell, mert nem tettem le a továbbtanulásról, azonban nem a sportban, hanem a kereskedelem, marketing irányban gondolkodom. Most a foci a legfontosabb, de a tanulásnak is eljön majd az ideje.

- Emlékszel mi történt 2014. május 25-én?
- Persze, akkor mutatkoztam be az NB I.-ben, azt sosem fogom elfelejteni! A DVSC ellen játszotta utolsó hazai mérkőzését a Puskás Akadémia, engem 17 évesen a labdarúgástól búcsúzó Paco (Francisco Gallardo - a szerk.) helyére állított be Benczés Miklós vezetőedző. Több mint húsz ponttal nyertük az U17-es bajnokságot,  Vincze István vezetésével, a Puskás Suzuki Kupán döntőt játszottunk a Real Madrid ellen, jó csapatunk volt, elég csak Sallai Roland nevét említenem a társak közül. Pár hete már a kerettel készültem, úgy érzem, megelőlegezett bizalomként kaptam ezt a lehetőséget.

- Nem okozott törést, hogy ezután már csak 2017-ben, a DVTK-ba igazolásod után játszhattál újra az élvonalban?
- Eleinte az első csapattal edzettem, a kupákban játszottam is, csak a bajnokságban nem. Utána viszont néhány sérülés visszavetett, gyógyulásomat követően ismét a korosztályos csapatokban, illetve a második csapatban szerepeltem. Az előző bajnokságban ősszel jól ment a játék, sok lehetőséget kaptam három gólt mellett 5-6 gólpasszt is adtam az NB II.-ben, de amikor télen sok új igazolás érkezett, akkor kikerültem a kezdőcsapatból. 

- Ma a nevelőegyesületed ellen lépsz pályára, ahol az a Pintér Attila a vezetőedző, aki nem tartott igényt a játékodra. Különleges mérkőzés következik?
- Pintér Attilát mindig jó edzőnek tartottam, végig korrekt módon bánt velem. Azt gondolom, jót tett velem a döntése, mert 12 év után már szükségem volt a váltásra. Ugyan ez az első alkalom, de tudom, hogy mindig speciális érzés az anyaegyesület ellen pályára lépni, de én ma a  DVTK sikeréért játszom, nem a PAFC ellen. Emlékszem, az U17-es bajnokságban egyszer hazai pályán 8-0-ra vertük a DVTK-t, és én két gólt szereztem, ma mindkettőnek a felével is bőven elégedett lennék.

- Mi szólt a DVTK mellett, amikor csapatot kellett választani?
- Idevalósi vagyok, mindig jobban figyeltem a DVTK-ra, és ahol sok néző, jó hangulat kíséri a mérkőzéseket, arra akaratlanul jobban odafigyel mindenki. Mint minden profi focista, nekem is az a vágyam, hogy minél több néző tapsoljon nekem, és a csapatomnak. Ezen kívül fontos szerepet játszott egykori edzőm, Benczés Miklós személye. Ezek után a DVTK jelentette számomra az első opciót, boldog voltam, amikor sikerült megállapodni. Jól fogadott a csapat, befogadó közeg a diósgyőri, ezért könnyen be tudtam beilleszkedni.

- Amiben az is segítségedre lehetett, hogy te szerepelsz az MLSZ által ajánlott és díjazott fiatal játékosként.
- Nekem sincs bérelt helyem a csapatban! Hasznos dolog ez a lehetőség, azért viszont kőkeményen meg kell dolgozni, hogy ott is maradjon az ember. Próbálok úgy teljesíteni, nehogy bárki is azt mondhassa, csak azért játszom, mert fiatal vagyok, valamint most kell megalapoznom a jövő évi játéklehetőséget is. Szeretnék minél többet fejlődni, ehhez pedig a lehető legtöbb időt kell a pályán tölteni. Ahogy jönnek sorra a mérkőzések, úgy lesz tapasztaltabb egy fiatal játékos, számomra is a rutinszerzés most a legfontosabb. 

- Válogatott?
- Az U17-es válogatottba hívott először Pisont István szövetségi edző, majd az U18-asba. Az U21-essel eddig nem volt szerencsém, mert vagy nem hívtak, vagy amikor behívót kaptam, akkor sérülés miatt nem tudtam elutazni, vagy Pintér Attila nem engedett el. 
A korom alapján még mindig számításba vehetnek, ez is hatalmas motivációt jelent a mindennapi munka során. 

- Ma játszik először hazai pályán a DVTK, hátha lesz olyan szurkoló a lelátón, aki eddig nem látott, mondd el neki, mire számíthat tőled! 
- Szélső vagyok, mindkét oldalon tudok játszani. Jobblábasként jobb oldalon a kapu felé talán hatékonyabb vagyok, de a bal oldalról jobban be tudok kapcsolódni az összjátékba. Korábban kipróbáltak irányítóként és centerként is, utóbbi a felnőtt mezőnyben nem az én helyem. 

- A legtöbbet talán a Haladás elleni góloddal tettél azért, hogy felfigyeljenek rád a szurkolók.
- Az első két bajnokin is akadt lehetőségem, de azokat nem tudtam kihasználni, ezért volt bennem egy kis türelmetlenség. A Haladás ellen viszont jó döntést hoztam, amikor az előttem álló védő lába között próbálkoztam, abban pedig a szerencse is segített, hogy a többi lábban nem akadt el a labda. Ugi (Ugrai Roland - a szerk.) nagyszerűen ment el a bal szélen, kicselezte a rátámadó védőket is, a beadása pedig elém került. Mindig igyekszem előre gondolkodni, és ennek megfelelően helyezkedni, hogy be tudjam gyűjteni a kapu előterében a szabad labdákat, mert az egyik erősségem a 16-oson belül lepattanó labdákból szerzett gól.

- A gólszerzés mellett biztosan akad más feladatod, amit Bódog Tamás kér tőled.
- Támadásban sokat kell mozognom, beindulni a védők mögé, hogy a társak meg tudjanak játszani. A szélsőknek is ki kell venni a részüket a védekezésből, ekkor le kell szűkítenem a területet. Nagyon fontos, hogy védekezésben nem lehet hibázni, mert azt megbünteti az ellenfél. Ezt a dupla feladatot csak sok futással lehet megoldani, aminek a kifogástalan erőnlét az alapja. Bódog Tamás pörgős edzéseket tart, jól sikerült a felkészülés, jó erőben vagyunk, ez nem lehet akadálya a sikereknek. 

- Beszéljünk egy kicsit az idei mérkőzésekről. Hogyan láttad a Vasas elleni idénynyitót?
- Szerettünk volna jól rajtolni, mindenki nagyon odatette magát, és tökéletesen megvalósítottuk azt, amit elterveztünk. Végig kézben tartottuk a találkozót, szereztünk két gólt, minden tekintetben elégedettek lehetünk.

- Honvéd?
- A mérkőzés előtt a bajnok otthonában jónak tűnt az egy pont, de utólag nem vagyok boldog. Hiába szereztük meg a vezetést, és még emberelőnybe is kerültünk, utána nem azt csináltuk, amit kellett volna, ezért a hazaiak fordítani tudtak. A végén Diego Vela lövésével mentettük a menthetőt, de el kellett volna hozni mindhárom pontot.

- Sopronban közel húsz év után verte idegenbeli mérkőzésen a DVTK a Haladást.
- Az elején a megbeszéltek szerint kissé visszaálltunk, de utána bedaráltuk őket, a végére elfáradtak. Jó kis mérkőzést játszottunk, esélyt sem adtunk az ellenfelünknek. Ebből a találkozóból lehet építkezni, nem úgy, mint a balmazújvárosiból.

- Miért, mi történt ott?
- Jó nagy pofont kaptunk, de mára magunkhoz tértünk. Kielemeztük a hibákat, mindenki tudása alatt teljesített, de még nagyobb baj, hogy a csapat sem volt egységes, nem tudtunk segíteni egymásnak. Hiányzott a szokásos lendület, anélkül pedig nem lehet nyerni.

- Ma először játszik hazai pályán ebben a bajnokságban a DVTK, vártátok már?
- Már amennyire hazai pálya a debreceni, hiszen én még életemben nem jártam ezen a gyepen, de a szurkolók biztos hazai pályát teremtenek. Nagyon várom már, igaz ebből a szempontból nem panaszkodhatunk, mert rengeteg szurkoló kísért el minket Újpestre és Kispestre, a nagyon távoli Sopronba is sokan utaztak, és a balmazújvárosi vendégszektor is megtelt. Úgy állok ehhez a kérdéshez, hogy azzal nem szabad foglalkozni, amire nincs ráhatásunk, ha idegenben kell játszani, akkor ott kell pontokat szerezni. Az első négy fordulóban hétnél járunk, azt gondolom, ez nem rossz. Ma pedig megszerezhetjük az első hazai pontokat is.