- Nem csak az egyetemes magyar sportban, hanem a diósgyőri labdarúgásban sem cseng ismeretlenül a Zsivoczky/Zsivotzky név. Az eltérő írásmód ellenére ugye rokona vagy Zsivotzky Norbertnek, aki 2009 és 2010 között szerepelt a DVTK színeiben?
- Igen, ő a keresztfiam. Emellett az édesapám és az ő nagyapja testvérek voltak. A közelmúltban született lánya, és a sok sérülése után még játszik Dabason a megyei I. osztályban, de egyre inkább a sport utáni életre koncentrál.

- A családból most te öltöztél piros-fehérbe. Kaposvárott a teljes utánpótlásért feleltél szakmai igazgatóként, mégsem töltötted ki a szerződésed, hanem elvállaltad a DVTK U17-es csapatának vezetőedzői posztját. Mi motivált?
- Jó pár hónappal ezelőtt Sütő Szilárd utánpótlás szakmai igazgató -, aki Pápán és Budaörsön is másodedzőm volt - keresett meg, majd Benczés Miklós is hívott Diósgyőrbe. Amikor konkrét ajánlatot kaptam, akkor még egyszer jól átgondoltam minden oldalról a helyzetet, és arra jutottam, hogy olyan óriási kihívás a diósgyőri utánpótlásban dolgozni, hogy megéri ezért a lehetőségért otthagyni a kaposvári szakmai igazgatói állást. Labdarúgóként és edzőként több évtizede járok Diósgyőrbe, ismerem a múltat, össze tudom hasonlítani a jelennel. Elsősorban a folyamatban lévő infrastrukturális fejlesztések, a profi körülmények és az edző kollégák, a közösség miatt gondolom úgy, hogy megfontolt, jó döntést hoztam. Ebben a közegben lehet alkotni, minden adott ahhoz, hogy minél több játékost adjunk az első csapat keretébe.

- Az U17-es csapat szereplése kiemelten fontos, hiszen ennek a korosztálynak a teljesítménye alapján juthat föl az élvonalba a teljes diósgyőri utánpótlás.
- Egyértelmű, hogy nagyon fontos a csapat eredményessége, de ezen túl a képzést is hasonlóan fontosnak tartom. A kettőt párhuzamosan kell fölépíteni, mert ha jó a képzés, akkor jó lesz a csapat, és jó játékosok kerülnek ki az utánpótlásból. A feltételek adottak, a játékosok teljesítményét minden edzésen és minden mérkőzésen GPS alapú méréssel figyeljük, illetve heti rendszerességgel elemezzük a mérkőzések, taktikai edzések felvételét, ezért a játékosok sokat tanulhatnak ezekből az adatokból.

- Hogyan indult a munka?
- A nyári felkészülést Sütő Szilárd és Lasztóczi Péter kezdte el a csapattal, a Vasas ellen még a lelátóról, de már személyesen láttam őket, a Tatran Prešov korosztályos gárdája ellen pedig a kispadról irányítottam őket. Ezért tartom nagyon pozitív dolognak, hogy az első fordulóban nem csak legyőztük idegenben a Grosics Akadémia csapatát, hanem a jól alkalmazott DVTK játékfilozófia vezetett sikerre. A hozzáállás, az akarat renden volt, taktikailag mindent megvalósítottak, amit az edzéseken gyakoroltunk. De ez csak egy jó út kezdete volt, ami még jobbá válhat. Azt nem ígérhetem előre, hogy minden mérkőzést biztosan megnyerünk, de azt igen, hogy minden mérkőzésen arra törekszünk, hogy domináljunk, és a bajnokság meghatározó csapata leszünk.

- Dolgoztál profikkal az élvonalban, az NB II.-ben, az NB III.-ban, szövetségi edzőként irányítottad a korosztályos válogatottakat, most pedig a DVTK U17-es csapatát.
- Mindkét feladatnak megvan a maga szépsége, egy edzőnek komplexnek kell lennie, mert a ranglétrát végigjárva lehet eljutni a csúcsra. A fiatalokkal és a felnőttekkel is hosszú időn keresztül dolgoztam, ezért van rálátásom mindkét területre. Az edző átülteti a saját személyiségét a labdarúgóira, és nekem mindig az akaratom, a fizikai erőm számított erősségemnek, mentálisan most is jól fel tudom készíteni a fiatalokat a fizikális rész mellett. Azt gondolom, hatással tudok lenni a játékosokra, át tudom adni a tapasztalatomat. Fontosnak tartom, hogy egy játékos milyen személyiség, ami a teljes pályafutását meghatározza. Kell a karakter, önmagában nem elég a tehetség a profi karrierhez. Ez azért fontos, mert nem hobbifutballistákat nevelünk, hanem a szó szoros értelmében profikat, akiknek ez a szakmájuk. Bízom benne, hogy minél többen a DVTK első csapatában tudnak majd “dolgozni”, de az is pozitív, ha a többiek is meg tudnak élni az itt tanultakból. Emellett hiszek a csapatmunkában, hiszek abban, hogy a labdarúgáson belül vannak olyan egységek, amit külön-külön felkészült szakemberek tudnak fejleszteni. Nem egyszemélyes munkát végzünk, mert előttem és utánam is lesz olyan kolléga, akinek fontos szerepe van egy játékos kinevelésében. Ha mindannyian jó munkát végzünk, akkor lehetünk sikeresek.

- Otthonról hoztad ezt a mentalitást?
- Sportcsalád vagyunk, édesapám olimpiai bajnok, a testvérem világbajnoki bronzérmes (Zsivoczky Gyula kalapácsvetésben 1968-ban, Mexikóban; Zsivoczky Attila tízpróbában 2005-ben, Helsinkiben - a szerk.). Egyértelmű, hogy az édesapámnak nagyon sokat köszönhetek, jó értelemben belém verte azt a mentalitást, hogy ha sportolok, akkor azt teljes odaadással tegyem. Ő nehézatléta volt, engem viszont gyerekkoromtól a labdarúgás vonzott, kakukktojás vagyok a családban, én szedhetek utoljára a vasárnapi ebédnél (nevet - a szerk.). Nagy hatással volt rám, még ha néha nem is tudtam elfogadni a kritikát, de ahogy én is egyre több élettapasztalattal rendelkezem, úgy látom, hogy mennyi mindenben igaza volt. Bárcsak néha ma is megdorgálna, mert az azt jelentené, hogy még mindig köztünk van!

- Sikerült továbbadni a családi hagyományt?
- Bence fiam nem sportol, Zsuzsa lányom viszont kick-boxszol, még csak 17 éves, majd meglátjuk, hogy a művészet vagy a sport vonzza jobban. Számomra az a legfontosabb, hogy állják meg a helyüket az életben! A keresztfiamról, Norbiról már esett szó, a testvére, Péter 20 éves, jelenleg az NB III.-as STC-ben játszik. Sérülések hátráltatták pályafutását, a tehetsége alapján magasabb szinten is játszhat egyszer, de ehhez többet kell tennie. Azt szoktam mondani, hogy a 24. órában jár, most dől el, lesz-e belőle komoly labdarúgó. Véleményem szerint többet tud a fociból, mint amit én valaha is tudtam, de mentálisan sokat kell fejlődni ahhoz, hogy akár csak bemutatkozzon az élvonalban.

Névjegy

Név: Zsivoczky Gyula
Születési idő: 1966. április 21.
Születési hely: Budapest

Sikerei

Ifjúsági Európa-bajnok (1984)
magyar bajnok: 1989/1990 (Újpesti Dózsa), 1996/1997 (MTK)
Magyar Kupa-győztes: 1991/1992 (Újpesti TE), 1996/1997, 1997/1998 (MTK)
Magyar Kupa-döntős: 1985/1986 (FTC)
NB II. gólkirály: 1994/1995 (MTK)

NB I.-es mérkőzés/gól: 297/39

Edzői végzettség: pro-licenc

Pályafutása

Edzőként

2017/2018 vezetőedző, DVTK U17
2016/2017 szakmai igazgató, Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia
2015/2016 egyéni képzésért felelős edző, FTC U16
2014/2015 egyéni képzésért felelős edző, FTC U16
2013 vezetőedző Budaörsi SC (NB III.)
2012/2013 vezetőedző, Lombard Pápa (NB I.)
2010-2012 szakmai koordinátor U15-U19, FTC utánpótlás
2007-2010 másodedző, Magyarország U20, U19
2007-2010 szövetségi edző, Magyarország U18, U17, U16
2006/2007 vezetőedző, Lombard Pápa (NB II.)
2005/2006 vezetőedző, Lombard Pápa (NB I.)
2005/2006 másodedző, Lombard Pápa (NB I.)
2005 vezetőedző, Aszód (megyei I. osztály)
2004/2005 Vasas másodedző (NB I.)
2003/2004 másodedző, Vasas (NB I/B)
2003/2004 edző, Kerepes utánpótlás

Labdarúgóként

2005/2006 Taksony (NB III.)
2004/2005 Aszód (megyei I. osztály)
2003/2004 Jászapáti (NB III.)
2002/2003 Tápiószecső (NB III.)
2001/2002 Tatabánya (NB I/B)
2000/2001 tavasz Celldömölk (NB I/B)
2000/2001 ősz Tatabánya (NB I.) 13/1
1999/2000 Tatabánya (NB I.) 15/0
1998/1999 Videoton (NB I.) 26/4
1997/1998 tavasz Hapoel Be’er Sheva (Izrael)
1997/1998 ősz MTK (NB I.) 9/0
1996/1997 MTK (NB I.) 30/7
1995/1996 MTK (NB I.) 19/6
1994/1995 MTK (NB II.)
1993/1994 MTK (NB I.) 27/1
1992/1993 MTK (NB I.) 28/9
1991/1992 Újpest (NB I.) 15/0
1990/1991 Újpest (NB I.) 20/2
1989/1990 Újpest (NB I.) 29/5
1988/1989 Vác (NB I.) 28/4
1987/1988 FTC (NB I.) 7/0
1986/1987 FTC (NB I.) 8/0
1985/1966 FTC (NB I.) 10/0
1984/1985 FTC (NB I.) 12/0
1983/1984 FTC (NB I.) 1/0
1975-1984 FTC utánpótlás