A csütörtök esti találkozó egy perces gyászszünettel kezdődött a 68 éves korában elhunyt Dr. Galambos Béla, nyolcszoros magyar bajnok, 73-szoros válogatott játékos emlékére.
Korongbedobást követően mérsékelt tempóban kezdtek a felek, ám már az elején sikerült magunkhoz ragadni a kezdeményezést. A játék a vendégek harmadában folyt, innen csak egy pár erőtlen kontra erejéig tudtak kitörni a fehérváriak. A 4. percben egy védelmi hiba után Kiss Patrikhoz került a korong, ám Adorján magabiztosan hárított, a másik oldalon Sakaris mutatott be szép lövést, ám a végállomás Kornakker volt.A 6. percben hátrányba kerültünk, amit sikerült kivédekezni, majd kiegészülve ismét a mi akaratunk érvényesült. A kemény hazai nyomásnak a 10. percben lett meg az eredménye, amikor egy szép összjáték végén Kulmala talált be a vendég kapuba (1-0). A harmad második felében mindkét csapat kipróbálhatta magát előnyben, itt komolyabb helyzeteket is láthattunk, ám a játékrész végéig több találat nem esett.


A második harmad sem hozott változást a játék képében, továbbra is a mi akaratunk érvényesült. A 24. percben nagy kavarodás alakult ki Kornakker kapuja előtt, ám a vendég hálóőr menteni tudott. A harmad első felében sokat lőttünk kapura, ám nem sikerült növelni előnyünket. A 31. percben hátrányba kerültünk, itt egy kis lélegzetvételhez jutottak a vendégek, ám nem sikerült számottevően veszélyeztetniük. A 38. percben egy ütközést követően Berta kényszerült elhagyni a pályát, ennek nyomán 5 perces hátrányba kerültünk, ami áthúzódott az utolsó játékrészre.


A záró harmad sem hozott fordulatot a játék menetében, továbbra is hazai fölényben teltek a percek. A 42. percben Galanisz szólózott nagyot, lövése centikkel kerülte el a kaput. A 45. percben szép összjáték végén Ritó korongja akadt a vendég hálóba, így tovább nőtt a különbség (2-0). A 48. percben előnybe kerültünk, ami ezúttal nem maradt kihasználatlanul: egy szép figura végén Joe korongja jutott túl Kornakker kapuson (3-0). Hiába a találat, Láday kiállítása miatt két percig folytatódott az emberelőnyös játék, ami ezúttal gól nélkül telt. Az 41. perctől két hátrányt is kivédekeztünk, 11 másodperc maradt a játékidőből, amikor Hajós remek kapu mögüli passzából Pavuk talált be a vendég kapuba, beállítva ezzel a 4-0-s végeredményt.

Erste Liga rájátszás, negyeddöntő, 1. mérkőzés

DVTK Jegesmedvék - Fehérvári Titánok 4-0 (1-0, 0-0, 3-0)

Miskolc, Jégcsarnok, 845 néző. Játékvezetők: Babic, Gangel, Soltész, Kis-Király.
DVTK Jegesmedvék: Adorján (Kiss) - Rusk, Leppanen, Galanisz, Magosi, Miskolczi - Láda, Rantanen, Berta, Pavuk, Sakaris - Joe, Vojtkó, Hajós, Kulmala, Tóth A. - Albert, Bernáth, Köllő, Ritó, Tóth G. Vezetőedző: Mikael Tisell. ​​​​​
Fehérvári Titánok: Kornakker (Gyenes) - Vehmanen, Imre, Schoenmakers, Ainsworth, Kiss - Reiter, Takács, Részegh, Szita, Péter - Láday, Szaller, Vizi, Mazzag, Hamvai - Antal, Kocsis, Varga, Kiss Zs., Balogh. Vezetőedző: Kóger István.

1. harmad  09:29  Kulmala (Tóth A., Láda)  1-0
3. harmad  45:08  Ritó (Tóth A., Hajós)  2-0
3. harmad  49:35  Joe (Galanisz, Magosi)  3-0  emberelőnyből
3. harmad  59:49  Pavuk (Hajós)  4-0
 

Értékelés

Mikael Tisell: Nem kezdtük jól a mérkőzést, érződött rajtunk, hogy egy ideje nem játszottunk együtt. Kellett egy kis idő, de sikerült összeszedni magunkat, a második játékrésztől már igazi csapatként dolgoztunk. Sajnos itt hiába vettük sortűz alá a fehérvári kaput, nem tudtunk betalálni, így itt még bármerre eldőlhetett volna az este. Szerencsére az utolsó harmadban megjöttek a gólok is, így meggyőző fölénnyel sikerült győzni. 

Kóger István: Nem vagyok kibékülve a mai teljesítménnyel, különösen az emberelőnyös játékok sikerülhettek volna jobban, tulajdonképpen ezen ment el a meccs, hiszen volt egy ötperces, majd több kétperces előnyünk is, de nem tudtuk ezeket értékesíteni. A harmadik harmadig eldőlhetett volna a mi javunkra is a meccs, sajnos nem így történt, honlap ismét megpróbáljuk.