- Az elmúlt 10 évben az EBEL-ben szerepeltél, nagy váltás számodra, hogy most a Tipsport Ligában játszol?
- Természetesen, ha valaki egy évtizedet játszik egy ligában, akkor hozzászokik a környezethez, a ritmushoz, és rutinszerűvé válnak a dolgok. A nyáron úgy döntöttem, hogy új kihívásokat keresek, és Miskolcra szerződtem, ami nagy váltást jelentett nekem és a családomnak is. Meglepődtem, hogy milyen erős bajnokságba érkeztem. Főként a liga első öt-hat csapata képvisel igen komoly játékerőt, nagyon gyors tempóban játszanak, sokat korcsolyáznak és technikásak a játékosok. A különbség az osztrák és a szlovák liga között, hogy Ausztriában a fizikális játék dominál, itt pedig a sebesség jóval nagyobb.

- Az utóbbi két évben Klagenfurtban 54 meccsen 9 gólt, Dorbirnban 50 meccsen 12 gólt szereztél, idén pedig már 9-nél jársz, és te vezeted a házi góllövőlistát. Elégedett vagy az eddigi teljesítményeddel?
- Úgy fogalmaznék, hogy elfogadható, de lehetne sokkal jobb is. A teljesítményemet nem gólokban mérem, sokkal fontosabb, hogy mennyire tudom segíteni a csapatomat a jégen. Még tanuló és fejlődő fázisban vagyunk, az idő előrehaladtával én is jobb teljesítményt fogok nyújtani, bízom benne, hogy a gólok is folyamatosan jönnek majd.


 - A szeptemberi mérkőzések pontok számát tekintve jobban sikerültek, mint az októberiek, azonban a válogatott szünet előtti találkozókon újra jó teljesítményt nyújtottatok, ami a győzelmek számában is megmutatkozott. Mit vársz novembertől?
- Így van, az elmúlt találkozóinkon a jó játék mellé pontok is párosultak, ami remek visszacsatolás, hogy helyes úton járunk. Minden edzésen, mérkőzésen keményen dolgozunk, és folyamatosan fejlődik a csapat. A bajnokság első szakaszában hozzá kellett szoknunk a tempóhoz, de úgy gondolom, hogy helyünk van a Tipsport Ligában és egyre feljebb fogunk kerülni a tabellán. Biztos vagyok benne, hogy a szünet alatt a srácok kipihenik magukat és újult erővel jó eredményeket fogunk elérni.

- Úgy tűnik, hogy remekül megérted magad Rasmus Kulmalával és Vas Jánossal a jégen. Az egyik legponterősebb hármas vagytok a ligában. Mesélj egy kicsit hármatok kapcsolatáról!
- Nagyon jól működik a kémia hármunk között. Ez elsősorban az edzőnek köszönhető, hiszen kíváló érzékkel látta meg, hogy eredményes csatárhármast tudunk alkotni. A jégen és azon kívűl is jól kijövök Rasmusszal és Jankóval, igazán remek srácok, akik sokat segítettek a beilleszkedésemnél. A jövőben is azon leszünk, hogy vezéregyéniségei legyünk a csapatnak.


- A bajnoki szünetben Fehéroroszországba utazol, és csatlakozol a szlovén válogatotthoz, tehát nincs sok időd a pihenésre. Mit vársz az EIHC tornától, milyen célokkal utazol a nemzeti csapathoz?
- Mivel új edzői stábbal dolgozunk a válogatottnál, ezért még abban a szakaszban járunk, amikor próbáljuk elsajátítani Ivo Jan elképzeléseit. Rengeteg fiatallal vágunk neki a következő időszaknak, de minden játékost ismerek, biztos vagyok benne, hogy nem lesz gond a csapategységgel. Franciaországgal, Lettországgal és Fehéroroszországgal játszunk, tehát mindhárom mérkőzésünk kemény összecsapás lesz, ami jól szolgálja a felkészülésünket. A legutóbbi budapesti világbajnokság nem úgy alakult, ahogy szerettük volna, áprilisban mindenképp a feljutást célozzuk meg.

- Augusztusban érkeztél Miskolcra feleségeddel és kislányoddal. Sikerült-e beilleszkednetek a városba, mivel töltitek a szabadidőtöket?
- Kellett egy kis idő, hogy berendezkedjünk, és megszokjuk a környezetet, de ma már nagyon jól érezzük magunkat. Új élmény itt lenni, hiszen korábban teljesen más típusú városokban éltünk. Szeretjük Miskolcot, sok a látnivaló és a program. Kedvenc időtöltésünk a szabadban sétálás. Imádunk hármasban sétálni a napsütésben. Nagyon örülök, hogy a családom is elkísért erre az új kalandra, hiszen amikor nem a jégpályán vagyok, akkor igazán minőségi időt tudunk együtt tölteni, ami engem is feltölt.