Elsőként azt kérdeztük az U17-es válogatott tehetségtől, hogy izgulós típus-e.

- Régebben az voltam, de kinőttem - vágta rá Tóth Borisz -, azonban amikor múlt szombaton odahívtak a kispadhoz ismét elkezdtem izgulni. Szerencsére, ahogy beálltam, egyből elmúlt, és onnantól csak a feladatomra koncentráltam. Tajti Mátyást váltottam a középpályán, Fernando Fernández azt kérte, hogy játsszam amit szoktam, amit tudok, és élvezzem a mérkőzést. A rendelkezésemre álló rövid idő alatt egyszer visszapasszoltam a védőknek a labdát, egyszer pedig szabálytalankodtak ellenem, illetve kivettem a részem a csapatvédekezésből. 

Minden idők legfiatalabb diósgyőri mezőnyjátékosaként Tóth Borisz 16 évesen és 140 naposan lépett pályára az élvonalban, míg a kapus Károlyi József 16 évvel és 133 nappal, Teodoru Vaszilisz 16 évvel és 204 nappal, Faggyas Milán 16 évvel és 332 nappal születése után mutatkozott be. 
 
- Sejtettem, hogy kevesen játszottak fiatalabb korban az élvonalban, de meg sem fordult a fejemben, hogy azért sietessem a bemutatkozásom, hogy bármilyen rekord fűződjön a nevemhez - hárította el a gondolatot is a DVTK 18-as játékosa. - A felsoroltakról hallottam már, Faggyas Milánt természetesen ismerem is, sokat láttam játszani, szedtem neki a labdát a stadionban, igaz ezzel nem mondtam nagyot, mert az U17-es csapat tagjaként még most tavasszal dolgoztam labdaszedőként.

És most hogyan tovább? - kérdeztük zárásként.

- Átestem a tűzkeresztségen, mostantól azért dolgozok, hogy minél több alkalommal és minél több játékpercet harcoljak ki magamnak az OTP Bank Ligában. Ezt a lehetőséget sem ajándékba kaptam, a további céljaimat is csak sok munka árán tudom elérni, ezért - ahogy eddig, úgy a jövőben is - mindent meg fogok tenni az edzéseken - ígérte Tóth Borisz.