- Azon túl, hogy az MTK ellen szinte az utolsó pillanatban tudtad meg, hogy te védesz, a Haladás ellen pedig egész héten sejteni lehetet, mi volt a különbség számodra a két találkozó között?
- Az első meccset nagyon vártam, nagyon akartam teljesíteni, és éppen ezért önmagamra összpontosítottam, arra figyeltem, ne hibázzak, inkább kiöklöztem, kivágtam a labdát.  Ez önbizalmat adott, és Szombathelyen jobban tudtam a taktikára is figyelni, nem vaktában rúgtam ki a labdát, hanem a társakat kerestem.

- Melyik volt a jobb meccs?
- Egyértelműen az MTK elleni, mert ott nyertünk! A Haladás ellen többet védtem, mégsem jöttem le elégedettebben, hiszen otthagytunk két pontot. A találkozó után átbeszéltem többször is a kapott gólokat a védőkkel, a stábtagokkal, és arra jutottunk, hogy az MTK ellen kaptam egy olyan gólt, aminek elkerüléséért 80 százalék, hogy többet tudtam volna tenni, a büntető az mindig lutri, a Haladás ellen pedig 50-50 százalék, hogy megelőzhettem volna a gólt. A lefújás után sosem az számít, hogy ki mennyit tett hozzá vagy vett el, hanem a végeredmény, az pedig minden játékos esetében ugyanaz, hiszen a labdarúgás csapatjáték.
És hogy milyen a futball? Ha ugyanezzel a két, pontrúgás után esett góllal vereséget szenvedünk az MTK ellen, akkor nagy eséllyel nem én védek Szombathelyen. Sokat köszönhetek a társaknak, hogy elől kihasználták a helyzeteket, és az a szerencse, ami elkerült a debütálásomkor és az azt követő másfél évben, ezen a két mérkőzésen mellém állt.

- Szombathelyen bemutattál egy Top 3 védésre esélyes mentést Vít Beneš fejese után.
- A társak is ezt mondták, ami azért érdekes, mert előző este lefekvés előtt megnéztem az előző fordulók Top 3 védéseit, ahol Boti (Antal Botond - a szerk.) három alkalommal is szerepel. Majd úgy aludtam el, de jó lenne nekem is bemutatni legalább egy hasonló bravúrt. Emiatt boldog vagyok, de mindig eszembe jut, hogy győzhettünk is volna.

- Hogyan telnek a hétköznapok?
- Lépésről lépésre haladok. Amíg nem védtem az NB I.-ben, addig minden erőmmel azon dolgoztam, hogy ismét lehetőséget kapjak. Amikor a kezdőben voltam az MTK és a Haladás ellen, akkor ott akartam a maximumot nyújtani. Először két, másodszor egy gólt kaptam, a következő alkalommal szeretném kapott gól nélkül lehozni a meccset. Mindig jobbat szeretnék, mint az előző alkalommal: kevesebb gólt kapni, nagyobb bravúrt bemutatni, pontosabban kirúgni, magabiztosabban húzni le a beadásokat, számomra erről szólnak a hétköznapok. A hétfői edzés után például azért maradtunk kinn Palival (Szalma Pál kapusedző, aki alkalmanként helyettesíti a kapusedző-képzést vezető Andrusch Józsefet - a szerk.), hogy gyakoroljuk az ugyanolyan beadások tisztázását, amiből Szombathelyen a gól született.

- És mi lesz a Kisvárda ellen?
- Még a Budaörs ellen sem tudom, hogy én védek-e! Antal Botond még mindig sérült, így Ivan Radoš és köztem kell döntenie Fernando Fernándeznek. De akárki áll a kapuban, szerdán tovább kell jutni a Magyar Kupában, szombaton pedig pontokat kell szerezni.