- Január 7-én neveztek ki a DVTK első csapatának élére azzal a céllal, hogy tartsd benn a csapatot. Közelebb járunk a célhoz most?
- Amikor elvállaltam a DVTK vezetőedzői feladatát, tisztában voltam vele, hogy mekkora fába vágtam a fejszémet. Azóta eltelt közel másfél hónap, és ugyan még mindig utolsók vagyunk a tabellán, de elkezdtük gyűjteni a pontokat, közelebb kerültünk a mezőnyhöz, ami reményt ad a folytatásra. De én még jobban hiszek abban, hogy ez a másfél hónap nem csak úgy eltelt, hanem az együtt elvégzett munka során a játékosok megismerték a módszereimet, az elképzeléseimet, az elvárásaimat, és egyre jobban tudunk arra is építeni, hogy a játékosok csoportja csapattá érett. Ez az edzői szakmai legszebb kihívása. Az új igazolások nem csak egymást ismerték meg, hanem egyre inkább érzik, mekkora felelősségük van abban, hogy a 111 éves DVTK jövőre is az élvonalban szerepeljen.

- Szereted a nyomást?
- Profi labdarúgó voltam, most pedig vezetőedzőként dolgozom, hozzászoktam a nyomáshoz, ami egyúttal azt is jelenti: dolgozhatok. Ha reggel nyugodtan ébredek fel, akkor nincs munkám, engem pedig a kihívások éltetnek.

- Odise Roshi érkezése után kész a keret, elégedett vagy az új igazolások teljesítményével?
- Sosem elégszem meg, és ha én mindig tudok még többet dolgozni, jobb edzést tartani, eredményesebb taktikát kitalálni, akkor úgy gondolom, a játékosok is mindig rá tudnak tenni egy lapáttal a teljesítményükre.

- Hét bajnoki mérkőzésen irányítottad eddig a csapatot, 3 győzelem, 1 döntetlen, 3 vereség a mérleg. Ezzel mennyire vagy elégedett?
- Véleményem szerint 2-3 ponttal többet kellett volna szereznünk, és erre meg is volt a reális esélyünk. A múlton való merengés helyett azonban a bajnokságból hátralévő 11 mérkőzésre kell alaposan felkészülni. Mind olyan, mint egy kupadöntő, győzni kell a reményeink életben tartásához.

- A DVTK védekezése viszonylag hamar összeállt, a támadásépítés viszont lassabban, igaz Székesfehérvárott már egészen szép dolgokat mutatott a csapat.
- Azt terveztem, hogy előbb a védekezést stabilizáljuk, mert ősszel a DVTK kapta a legtöbb gólt. Fegyelmezett védekezéssel és szervezett játékkal nem csak a kapott gólokat kerüljük el, hanem egyúttal a támadójáték veszélyességét is megalapozzuk. Korábban sokszor gyorsan elveszítettük a nehezen megszerzett labdát, illetve a labda nélküli mozgások nem voltak kellően hatékonyak, ezért sokat beszéltünk erről az öltözőben. Az elmúlt másfél hónap sajátossága, hogy nem jutott elegendő idő semmire, mert hetente két mérkőzést játszottunk, egyedül a Fehérvár ellen jutott egy teljes hét a felkészülésre.

- Ehhez képest a DVTK három belső védővel kezdte a mérkőzést, majd 25 percet követően Hegedűs János fellépett a középpályára.
- Pontosan erről beszélek, állandó időhiánnyal küzdünk, nem tudunk mindent alaposan begyakorolni. A találkozó előtt hoztam egy döntést, és amikor láttam, hogy nem jól működik, akkor váltottam. Nagy hibát akkor követtem volna el, ha ezt nem veszem észre, és nem megfelelően reagálok.

- Az állandó rotáció és a saját teljesítményünk, valamint az ellenfél játéka miatt néha olyan érzés, mintha sakkjátékos lennél, máskor pedig meghúzod a váratlant, mint amikor a bűvész elővesz egy nyulat a cilinderből.
- Bűvész nem vagyok, az biztos! Amikor egy váratlannak tűnő húzást veszek elő, az sem a semmiből jön, hiszen ismerem a játékosok képességét, egész héten együtt dolgozom velük, látom, milyen formában vannak. Az a feladatom, hogy meccs közben is lássam meg, ha valami nem jól működik, és találjak rá megoldást. Persze igyekszem felkészülni minden eshetőségre, a legtöbbször nem csak A- és B-tervet készítek, hanem még C-t is, mert hiába találom meg a nyerő taktikát, mindig ott az ellenfél, aki keresztbe húzhatja a számításokat, és akkor jöhet az újratervezés.

- Lehet látni, hogy kialakult a csapat magja, ugyanakkor bátran rotálod a játékosokat, nem játszott még kétszer egyforma összeállításban a DVTK.
- Én nem kezdőcsapatban gondolkodom, hanem a teljes keretben. A mérkőzésre 22 játékost lehet nevezni, és menet közben is beállhatnak öten. Amint Székesfehérvárott is láttuk, a kispadról beszállók új lendületet adhatnak a csapatnak, és a kezdőből kimaradó játékos is lehet a meccs hőse. Éppen ezért szeretem tűzben tartani az egész csapatot, senki ne gondolja azt, hogy biztos a helye a kezdőben, vagy éppen esélytelen a játéka, mert egész héten a “B” csapatban kapott szerepet az egymás elleni játékban.
Egyedül a rögzített játékhelyzetek gyakorlásánál kaphat szerepet az, hogy kire számítok a kezdőben, de jelenleg sokkal fontosabb, hogy a teljes keret úgy érezze, mindenki egyformán fontos, mindenki pályára léphet.

- A DVTK hét bajnoki mérkőzést játszott 2021-ben, ebből ötöt idegenben, kettőt hazai pályán. Hamarosan fordul a trend, mert a maradék 11-ből viszont hét lesz hazai, és csak négy idegenbeli.
- Szurkolók nélkül nincs sok jelentősége, hogy Diósgyőrben játszunk, vagy utazunk. Így is megtesszük, amit kell, küzdünk az utolsó pillanatig. Azonban abban a pillanatban, amikor visszatérhetnek a szurkolók, akár a saját előnyünkre fordíthatjuk ezt. Alig várom már azt a pillanatot!