A történet ott kezdődött, hogy 1907-ben a Vasgyárba került egy bizonyos Bende Antal vasesztergályos, akit a Schulek családnál szállásolták el. A vele egykorú Schulek fiúkkal egyetértésben rendelt egy labdát Budapestről. 1908 elejére Bende már egy csapatot gyűjtött maga köré, akik a Ládi erdő tisztásán vagy a Kerekdomb alján - valahol a mai vasgyári kórház mellett - rúgták a bőrt. A csapatnak nevet is adtak, ők lettek a Diósgyőri Ifjúsági Kör. Loukota Ernőt választották a csapat vezetőjévé.

Ezen felbuzdulva egy másik közösség is éledezett, Ihring Antal vezetésével. Ő alapította a Diósgyőr-Vasgyári Labdarúgó Ifjúság nevű csapatot. Ők már tagdíjat is szedtek, ami 10 fillért tett ki (összehasonlításul: egy kiló kenyér akkoriban 28 fillérbe került). De ez is kevés lett volna egy igazi labdára - nekik még csak gumilabdájuk volt -, ha a szüleik nem segítenek. A kapott segítségnek hála, a labda 1908 húsvétjára meg is érkezett. A fiúk örömükben még a locsolkodást is hanyagolták, inkább rohantak játszani. 1909-re összejött annyi pénz a tagdíjakból, hogy egyforma szerelést tudtak maguknak vásárolni. Akkoriban rengeteg kis csapat focizott Diósgyőrben és Miskolcon, ezek a csapatok egymással játszottak nagy-nagy rangadókat.

1909 őszén a Miskolci SE erős, és már egyesületi formában működő csapatát győzték le, ráadásul Miskolcon. Ekkor gondolkodtak el a fiatalok azon, hogy mi lenne, ha ők is alapítanának egy egyesületet. Az ötletgazda Pavlánszky Károly azért is szorgalmazta a dolgot, mert a legelőkről folyton elzavarták őket, és bíztak abban, hogy egy Vasgyár által támogatott egyesület megoldaná ezen problémájukat. Azonban jórészt fiatal, 14-17 év közötti fiúkból állt a csapat - a nevéből adódóan ifjúsági volt -, ők nem szervezhettek, nem vezethettek egyesületet. Arra gondoltak, hogy kedvenc tanárukat, Vanger Vilmost (a képen) kérik fel az egyesület vezetésére, aki amúgy is szorgalmasan látogatta edzéseiket, mérkőzéseiket. Először azonban kidolgozták az egyesület alapszabályát, Pavlánszky a Jószerencse Dal- és Önképzőkör alapszabályát vette alapul, így már ezzel a dokumentummal mehettek el a tanár úrhoz.

Vanger Vilmos nagy lelkesedéssel és örömmel fogadta az ötletet és a megtisztelő feladatot. Vanger a gyár igazgatójával ismertette a leendő egyesületet és annak alapszabályát, majd a Vasgyáron keresztül a Belügyminisztérium elé került az alapítás, és 1910. február 6-ára tűzték ki az alakuló közgyűlést. A munkásétteremben került sor a közgyűlésre, ahol megalakult a Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre. Természetesen az egyesület tisztikarát is megválasztották:

Vanger Vilmos - elnök
Ihring Antal - alelnök
Waisz Árpád - alelnök
Hamza István - pénztáros
Erdélyi Andor - titkár
Sárossy Lajos - intéző
Sebestyén Antal - ellenőr
Molnár Gyula - edző.

Az egyesület alaptőkéje 37 korona és 88 fillér volt induláskor. És ezzel elindult máig tartó hosszú útjára a diósgyőri labdarúgás...

Reiman Zoltán - miskolciszemelvenyek.blog.hu

A sorozat korábbi részei

A Vanger Vilmost ábrázoló festmény a Herman Ottó Múzeumban tekinthető meg.