Ezt a bajnoki mérkőzést az 1942/1943-as szezonban játszották, amikor harmadik éve szerepeltek a vasgyáriak a legmagasabb osztályban. A jó kezdés után elég sok probléma akadt a csapat háza táján, '42 novemberében elküldték az addigi sikeredzőt, Csapkay Károlyt is. A bajnokság végén a kiesést nem sokkal elkerülve, a 12. helyen végzett a DiMÁVAG.

1942. október 18-án vasárnap fogadta a DiMÁVAG a budapesti Elektromos csapatát. A két csapat mérkőzése durva játékot hozott, ahol a játékvezető erélytelensége és rengeteg tévedése kis híján botrányt okozott.

DiMÁVAG - Elektromos 2-1 (1-1)

Diósgyőr, 2500 néző. Vezette Szőke II.
DiMÁVAG: Károlyi - Sós, Felföldi - Bohus, Túrán, Barta - Mészáros, Kertész, Lázár, Klimek, Penderi.
Elektromos: Bakon - Pálinkás, Kállai - Pázmándy, Marosi, Buzási - Huszár, Tőrös, Dobos, Rozsáli, Ortutay.

"A mai forduló sokáig emlékezetében lesz a közönségnek. Nemcsak a csúnya, esős idő miatt, de emlékezetessé teszi Szőke játékvezetőnek botránya is." - írta a Magyar Élet.

A mérkőzés a fővárosi csapat játékosainak durvaságával kezdődött. A két legdurvább eset egyike az volt, amikor a szabálytalanul megállított Mészárost a vendégek szabálytalankodó játékosa a földön fekve még arcon is ütötte, illetve az, amikor Károlyi kapust terítették le brutálisan a vendég támadók. Mindezek után a 25. percben Penderi gólját is szabálytalannak ítélte meg a játékvezető. Ezt a tribün közönsége már nem hagyta szó nélkül, mire Szőke II a rendezőktől a lelátó kiürítését kérte.

A Nemzeti Sport tudósítása szerint:
"A 25. percben Penderi szögletet lő, a labda a hálóba pattan, de a játékvezető Lázár szabálytalansága miatt nem adja meg a gólt. A közönség tüntetni kezd, mire Szőke II a sípjába fúj, magához kéreti a DiMÁVÁG vezetőjét és a lelátó kiürítését követeli. Csaknem húsz percig szünetel a játék, a lelátó közönsége áthúzódik a korzóra."

A helyzet azért volt kényes, mert a tribünön foglalt helyet többek között Borbély-Maczky Emil, Borsod megye főispánja, illetve Anczenberger Mihály gyárigazgató is. Nem kellett távoznia legalább a lelátón tartózkodó száz sebesült miskolci katonának, akik tiszteletjegyet és teljes vendéglátást kaptak a klubtól a mérkőzésre.

A nézőteret elhagyó szurkolók távozáskor - érthető módon - válogatott szitkokat zúdítottak Szőke II felé. A mérkőzés húsz perc kényszerszünet után folytatódott újra. A nézők ezután lassan "visszaszivárogtak" a tribünre, a játékvezető hallgatólagos beleegyezésével.

A 30. percben Penderi ismét gólt ért el - ezúttal szabályosat -, amit a Tromos Pázmándy révén pár perc múlva kiegyenlített. Érdekesség, hogy a szabadrúgást, amely gólt ért, Felföldi, a hazaiak védője próbálta meg hárítani, hiszen - a később háromszoros válogatottságig jutó - Károlyi Józsefet még ekkor is ápolták (végül agyrázkódása ellenére visszatért, és végig a kapuban állt a mérkőzésen).

Szintén érdekesség, hogy a két játékrész között nem tartottak szünetet a csapatok, a térfélcserét követően azonnal folytatódott a játék. A játékvezető úgy döntött, hogy a kényszerszünet éppen elegendő pihenő volt a játékosok számára. A végletekig kiélezett mérkőzést végül a DiMÁVAG nyerte, hiszen Felföldi beadását az utolsó percekben Kertész bólintotta a vendégek kapujába.

Ha azt hinnénk, hogy Szőke II csak a vasgyáriakat dühítette fel tevékenységével, nincs igazunk. Pár héttel később szintén az Elektromosnak vezetett bajnoki mérkőzést a Ferencváros ellen. A mérkőzés 3-2-es hazai sikerrel ért véget - nyolc perccel hamarabb. A játékvezető a mérkőzést négyszer szakította félbe, a végén az egyik zöld-fehér drukker meg is ütötte őt. A találkozó másnapján rendőri védelmet kellett kérnie Szőkének, hiszen szabályosan megostromolták a lakását a játékvezetésével elégedetlen ferencvárosi szurkolók. A zöldeknek soha többet nem vezetett mérkőzést Szőke II...

Reiman Zoltán - miskolciszemelvenyek.blog.hu