A II. világháborút követően újrainduló, rendhagyó formátumú bajnokságban (20 csapat, alapszakasz+rájátszás) a DVTK nem tudott megkapaszkodni a következő évben már csak 16 csapatos élvonalban, ráadásul a folytatásban az újjáépített DVTK nehezen került vissza az élvonalba. 

A gondokat súlyosbította, hogy megkérdőjeleződött a vasgyári gárda vezető szerepe Nagy-Miskolcon, ahol egy évtizeden keresztül fel sem vetődött ez a kérdés. Például a kiesés utáni évben a perecesi csapat az élvonalban szerepelt, így a DVTK máris a második helyen találta magát a sorban. Az első másodosztályú idény végén a második hely meggyőző teljesítményt takart, ám a következő, 1947/1948-as 7. hely azt jelentette, hogy a Pereces (2. hely), a Miskolci MTE (5. hely), és a Miskolci VSC (6.hely) is a piros-fehérek előtt végzett. Az 1948/1949-es szezon 5. helye pedig ismét kevés volt a feljutáshoz, ráadásul a Pereces ismét megelőzte a diósgyőrieket.

Ezután következett az 1949/1950-es bajnokság, ahonnan nem kevés nehézség árán, de sikerült az élvonalba kerülés. A politikai okokból 1949. szeptember 10-től Diósgyőri Vasas néven szereplő csapat új edzővel kezdte a bajnokságot, Felföldi Sándor a klub egykori játékosa ült le a kispadra. Felföldi labdarúgóként több, mint kétszáz mérkőzést játszott az első-  és másodosztályban a DVTK színeiben. Új játékosok is érkeztek az első csapathoz, Palicskó Tibor, Palicskó Gyula, Futó Sándor és Petróczi István révén. 

A salgótarjáni bemutatkozás elég harmatosra sikeredett a helyi Vasas ellen (1-1), azonban a következő négy mérkőzésen már huszonkét gólt juttattak ellenfeleik kapujába. A Pereces elleni várva várt találkozót biztosan nyerték a piros-fehérek (4-1). A rangadóra rengeteg (4500) néző volt kíváncsi. Az első félidőben magabiztos vezetést szerzett a Di. Vasas, a második félidőben azonban Solymosi kapus egy kifutása során elvétette a labdát, az egyik védő pedig kézzel hárította a perecesi csatár lövését. A megítélt büntetőből szépítettek a vendégek. Nem sokkal később Pocsai az egyik támadás során összefutott Krajnyák kapussal, aki pár percre az eszméletét is elveszítette. Ezek után a bányászcsapat játékosai agresszívvé váltak, többször keményen odaléptek a hazai játékosoknak. A rugdosódás eredménye végül az lett, hogy egy vendégjátékost a játékvezető kiállított. A mérkőzést végül Pocsai újabb két gólja döntötte el. 

Az őszi szezon akár jól is befejeződhetett volna, azonban az utolsó három mérkőzésen vereséget szenvedett a csapat, sorrendben a Sajószentpéteri Tárna, a Kistext és a Miskolci Lokomotív csapatától, és visszacsúszott a hatodik helyre, minek következtében Felföldi Sándor helyett Tomecskó József ült a kispadra. A Vasas egykori kitűnő, egyszeres válogatott labdarúgója másodszor lett a Diósgyőr edzője 1945 után. A tavaszi szezonban szárnyalt vele a csapat, mindössze három mérkőzésen veszített pontot. 

Azonban így sem volt könnyű a Diósgyőri Vasas helyzete, hiszen jelentős hátrányt szedett össze az ősszel a társaság. Az egyik sorsdöntő összecsapás a szezon vége előtt négy fordulóval a Kerámia elleni mérkőzés volt a fővárosban, ahová körülbelül ezer diósgyőri kísérte el a piros-fehéreket. 

A vendégek Kakuszi György kiemelkedő játékával győztek a listavezető otthonában, és átvették a vezetést a táblázaton. De, ha azt gondoltuk volna, hogy a hajrában három könnyű mérkőzés várt a diósgyőriekre, akkor bizony jókorát tévedtünk. Máris jött a botlás a következő fordulóban. A mezőny második felében elhelyezkedő hatvani csapat borsot tört a vasgyáriak orra alá, hiszen az egyik pontot elvitte Diósgyőrből (1-1). Szerencsére a Kerámia sem tudott győzni a szintén nem acélos Salgótarjáni Vasas otthonában (2-2), így a tabella első két helyén nem történt változás, viszont a MÁVAG elleni győzelmével az az Ózd is bejelentkezett az első helyre. Egy fordulóval a vége előtt a MÁVAG ellen biztosan győzött a Diósgyőr (4-2), de a Kerámia és az Ózd sem botlott Hihetetlen izgalmakat volt kilátás az utolsó fordulóban, hiszen Kerámia - Miskolci Lokomotív, illetve Ózdi Vasas - Diósgyőri Vasas mérkőzésre került sor. A tabellán élén álló Diósgyőrt (42 pont) egy ponttal követte az Ózd (41 pont), kettővel a Kerámia (40 pont).

A vasgyári csapatot ezúttal is népes szurkolósereg kísérte el idegenbe, mintegy ezren váltottak jegyet a különvonatra, amely a vasgyári temetőtől indult a mérkőzésre. Megérte! A Diósgyőri Vasas ragyogó győzelmet aratott ellenfele felett.

Ózdi Vasas - Diósgyőri Vasas 1-3 (0-1)

Ózd, 7500 néző. Vezette: Palásti.
Diósgyőri Vasas: Tóth - Zentai, Kakuszi, Palicskó II - Pesti, Török - Palicskó I, Németh, Penderi, Pribelszky, Demény.
Ózdi Vasas: Szabó - Nemecz, Tiba, Májercsák - Anocskai, Kálnai I - Borsodi, Horváth, Rózsavölgyi, Hamkó, Papvári.

Gólszerző: Pribelszky (2), Pesti, illetve Horváth.

- Nagyiramú mérkőzést vívott a két csapat - írta a Népsport tudósítója. - Az első félidőben a hazaiak többet, a diósgyőriek veszélyesebben támadtak. A gól után diósgyőri fölény alakult ki. Szünet után fergeteges támadásokat vezetett a
Di. Vasas s ekkor sikerült a győzelmet bebiztosítania. A II. félidőben igen kemény lett a játék. A diósgyőri csapat ilyen arányban is megérdemelten győzött.

Sebes Gusztáv szövetségi kapitány így értékelt úgyszintén a Népsportban: - A diósgyőriek szebben és ötletesebben játszottak, megérdemelten győztek és megérdemelten kerültek az NB I.-be. A II. félidőben egy-két játékos a megengedettnél
keményebben játszott.

Az Észak-Magyarország pedig az egyesület egyik tevékeny vezetőjét, Tóth Lajos sportfelelőst kérdezte arról, hogy jutott el a csapat az NB I.-ig.

- A csapat őszi szereplése nem elégített ki bennünket és szurkolóinkat sem, ezért a téli pihenőt a hibák kiküszöbölésére használtuk fel - idézte fel a sportvezető. - Sikerült megoldanunk az edzőválságot, és Tomecskó József edző leszerződtetésével megteremtettük a lehetőséget a csapat eredményeinek feljavítására. Szakképzettsége és edzői rutinja reményt nyújtott elgondolásaink végrehajtására. Akkor még nem gondoltunk arra, hogy a bajnokságra rámenjünk, csupán arról volt szó, hogy csapatunkat az élvonalbeliekhez hozzuk fel. 

Az edzőnk és a fiúk céltudatos komoly munkájának volt az eredménye, hogy néhány hónap múlva arra gondolhattunk, hogy még a bajnokságra is rámehetünk. A Kistext mérkőzés ugyan átmenetileg lelohasztotta reményeinket, azonban a hibákat kiértékelve tovább dolgoztunk és nem adtuk fel a reményt. Ezt az idegtépő hajrát nem bírták végig fiaink és bekövetkezett a Hatvan elleni döntetlen. Ez arra volt jó, hogy még komolyabban, céltudatosabban dolgozzanak a bajnoki hajráig. Még a MÁVAG ellen is kiütköztek az átmeneti viszszaesés jelei. A bajnokság befejező mérkőzése előtt egy héttel üdülőhelyre vittük a fiúkat, hogy ott kondícióban és lelkileg jól felkészíthessük a csapatot a döntő fontosságú találkozóra. Az, hogy ez a törekvésünk helyes volt és az előkészítés jól sikerült az eredmények bizonyították - értékelt Tóth Lajos.

A bajnokság végeredménye

1949/1950 NB II. Keleti csoport

1. Diósgyőri VTK 30 20 4 6 80:37 44 (1949. szeptember 10. után: Diósgyőri Vasas)
---------------------------------------------------
2. Kerámia SE 30 19 4 7 68:46 42
3. Ózdi Vasas SzIT TK 30 17 7 6 65:32 41
4. Miskolci MNVTE 30 17 7 6 82:54 41
5. Miskolci Lokomotív 30 17 5 8 77:41 39
6. Sajószentpéteri Tárna 30 15 6 9 54:39 36
7. Kistext SE 30 16 3 11 61:36 35
8. Perecesi Tárna TK 30 14 6 10 64:50 34
9. Nyíregyházi Lokomotív 30 11 7 12 63:61 29
10. Sátoraljaújhelyi MNVTK 30 11 4 15 80:65 26
11. Salgótarjáni Vasas 30 9 6 15 46:60 24
12. MÁVAG 30 8 7 15 45:77 23
13. Hatvani Vasutas SK 30 6 7 17 42:68 19
---------------------------------------------------
14. Mátészalkai DTK 30 6 5 19 47:84 17
15. Debreceni Honvéd 30 7 3 20 34:81 17
16. Kisvárdai Vasas 30 4 6 20 33:110 14

A sorozat korábbi részei