Kicsit meglepődtem azon, hogy amikor Horváth Andrásról kezdtem el információkat keresni, milyen keveset találtam. Pedig ilyen kivételes képességekkel rendelkező csatár nem volt sok a vasgyári klub történetében.

Horváth András sok társához hasonlóan a lyukóvölgyi grundon ismerkedett meg a labdarúgással, ahogy erről Hőrich Tibor szakosztályvezető beszélt a Népsport újságírójának:

"- Lyukóvölgyben van a diósgyőri fiatal labdarúgók grundja. Itt rúgják a labdát reggeltől estig most is, éppúgy, mint évtizedekkel ezelőtt. Egyszer ellenfelünk csapatának Horváth András volt a középcsatára. Én védőjátékos voltam, Horváthot nem tudtam másképp szerelni, felrúgtam. A fiatal fiú feltápászkodott, majd így szólt: >>A labdát rúgja, mester, ne engem!<< Utána felfigyeltem ügyes mozgására, de főleg nagy lövőerejére, és meghívtam a DVTK edzésére. 
- 1960-ban történt mindez, és bekerültem a DVTK ifjúsági, majd egy év múlva a második csapatába - folytatta Horváth. - Első mérkőzésemet 1961-ben játszottam a DVTK-ban, s mindjárt 3 gólt rúgtam a Szeged hálójába. Az NB I-ben 142 mérkőzésen vettem részt és 55 gólt rúgtam. Ennél többet senki sem ért el a DVTK-ban, az NB I-ben. 
Az idei NB I B-ben, az első mérkőzésen Horváth újra 3 gólt szerzett...
- Jó érzés gólt rúgni, jó érzés ünnepelt játékosnak lenni. Az hozta meg az önbizalmamat, hogy az átigazolások idején bizalmat szavazott nekem a vezetőség. Tagja szeretnék lenni annak a csapatnak, amelyik visszaviszi a DVTK-t az NB I.-be, és el szeretném érni, hogy ott legalább 150 mérkőzést játszhassak.
Eddig három mérkőzésen a DVTK 9 góljából négyet szerzett Horváth. Kezdetnek nem rossz!"
(Népsport - 1973. augusztus 30.)

1967-ben mutatkozott be az NB I.-es felnőtt csapatban, ráadásul az első mérkőzésén rögtön gólt szerzett, a Szeged elleni találkozón.

- Az edzéseken vele voltam párban, és fiatalon sokat tanultam Horváth Banditól - emlékezett vissza Salamon József, a DVTK háromszoros válogatott védője. - Nagyon szerettem az egyszerű, közvetlen, határozott, mégis csibész természetét, aki jó hangulatot tudott teremteni. Rendkívül gólérzékeny játékos volt, aki egyénileg is el tudta dönteni a meccseket. Tökéletesen kezelte le a labdát, csibészesen csapta be a védőjét, majd kihasználta nagyszerű lövőtechnikáját. Mindig benne volt a gól, ám emellett igazi csapatjátékosként nem lőtt el mindent, hanem szívesen passzolt is.

- Gyors és mozgékony labdarúgó volt kiváló rúgótechnikával - tette hozzá Tatár György, aki 11 mérkőzésen 5 gólt szerzett a nemzeti csapatban. - Igazi csúcséket játszott, csak oda kellett neki adni a labdát, és ő megjátszotta azt, vagy kiharcolt egy szabadrúgást, 11-est. A magassága átlagosnak nevezhető, de a fejjel is veszélyes volt az ellenfél kapujára. A pályafutása vége felé kissé hátrébb vonták a középpályára, de akkor is elsősorban támadó feladatot kapott.

A gólérzékenységéről híres csatár egyik kedvenc góljáról mesélt a sportújságnak:

"Horváth András 23 gólt szerzett a bajnokság során, s ezzel nemcsak az NB I/B gólkirálya címet szerezte meg, hanem csapatát is alaposan megsegítette az NB I.-ért folyó versenyfutásban. Az ő sztorija így hangzik:
- Komlón történt. 2:1-re vezettek a hazaiak, és 2-3 percnél nem volt több hátra. Felugrottam fejelni, együtt egy védővel, s a dolog vége az lett, hogy felrepedt a fejbőröm és erősen vérezni kezdett. Orvos, vizsgálás, kötözés. Szóval, a szokásos. Csak visszaengedni nem akartak arra a néhány másodpercre. A két pont úgyis elúszott. Ekkor jutottunk szabadrúgáshoz, jó 25 méternyire a komlói kaputól. Nem bírtam tovább! Berohantam a pályára, kiabáltam: 
>>Hadd lőjem én!<<... Láttam, hogy a sorfal rosszul állt fel, a kapus is elbújt. Megrúgtam a labdát, és ... egyenlítettünk!..."
(Labdarúgás - 1974. augusztus)

Tatár György a következőképpen idézte fel ezt a gólt: - Komlón játszottunk, és 85 percnyi játékot követően 2-0-ra vezettek a hazaiak. Előbb Udvarev Péter szépített, majd szabadrúgáshoz jutottunk. Éppen elkezdtünk volna vitatkozni, hogy ki végezze el, amikor Horváth Bandi odaszaladt hozzánk, és azt mondta: "Az istenit neki! Az rúgja, aki berúgja!" És ezzel el is vette a labdát tőlünk, letette, majd rövid nekifutást követően beverte, mi pedig egy ponttal gazdagabban utaztunk haza.

Szomorúan jelentette az Észak-Magyarország 1975. augusztus 1-i számában, hogy "a kedd délutáni edzésen Horváth András bal combjában elszakadt egy szalag". Decemberre jött rendbe, de megfogadta a Déli Hírlap újságírójának: "Ha még egyszer megsérülök, végleg abbahagyom". 

Horváth András 1967 és 1976 között összesen 173 NB I.-es mérkőzésen szerepelt piros-fehérben, ezeken 64 gólt rúgott. Ezzel a legeredményesebb diósgyőri játékos a legmagasabb bajnoki osztályban. A másodosztályban töltött egy szezon alatt 31 mérkőzésen 23 gólt szerzett, amivel gólkirály lett, az ő kiemelkedő teljesítményének (is) köszönhetően a DVTK bajnoki címmel jutott vissza az NB I.-be. Hétszer volt a csapat házi gólkirálya pályafutása során, a csapat 700. és 800. NB I.-es gólját is ő szerezte. 87 góljával a harmadik helyen áll az örökranglistán a bajnoki mérkőzéseken szerzett gólok tekintetében.

Horváth András - és társai - tiszteletére búcsúmérkőzést is szervezett a DVTK, Hajas Imre és Kovács Pál volt Horváth mellett a két ünnepelt. Érdekesség, hogy Hajas Imre nem ért haza külföldi útjáról, ezért nem lehetett ott a búcsúmeccsén... Az ellenfél a mexikói bajnok UANL Tigre csapata volt, akik 5000 néző előtt 3-1-re legyőzték a piros-fehéreket. 

Labdarúgó pályafutása lezárása után Horváth András a Búza téren benzinkutasként dolgozott, 1998-ban, 53 éves korában hunyt el. Emlékét megőrizzük!

Névjegy

Név: Horváth András
Születési idő: 1945. december 19.
Születési hely: Varbó
Halálozási idő: 1998. augusztus

Sikerek
NB I/B bajnok (1973/1974, DVTK)
NB I/B gólkirály (1973/1974, DVTK)
A DVTK házi gólkirálya (1968, 1970, 1970/1971, 1971/1972, 1972/1973, 1973/1974, 1974/1975)
NB I.-es mérkőzés/gól: 173/64
Diósgyőri mérkőzés/gól: 204/87

Pályafutás
1975/1976 DVTK (NB I.) 9/1
1974/1975 DVTK (NB I.) 18/8
1973/1974 DVTK (NB I/B) 31/23
1972/1973 DVTK (NB I.) 25/5
1971/1972 DVTK (NB I.) 22/6
1970/1971 DVTK (NB I.) 28/9
1970 DVTK (NB I.)12/8
1969 DVTK (NB I.) 19/5
1968 DVTK (NB I.) 25/12
1967 DVTK (NB I.) 15/10

A sorozat korábbi részei