- Eltelt egy újabb esztendő, mi az, ami először eszedbe jut a 2022-es évről?

- Sok szempontból ugyanaz, mint mindenki másnak. Amikor év elején azt hittük, hogy magunk mögött hagytuk a koronavírus-járvány okozta nehéz időszakot, akkor az elszabaduló háborús infláció és az energiaválság képében hirtelen egy újabb korábban nem tapasztalt akadály gördült elénk, ami az eddigieknél is nehezebbnek ígérkezik, de most azt látom, jó esélyünk van arra, hogy közös erővel át tudjuk vészelni ezt a kihívásokkal teli időszakot is.

Fájó szívvel szembesülök a hírekkel, hogy családok, kisebb-nagyobb vállalkozások és sportegyesületek kerültek és kerülnek nehéz helyzetbe, de a DVTK háttere a klub tulajdonosának, a támogatóinknak, a szurkolóinknak, az elmúlt évek szisztematikus építkezésének és nem utolsósorban Magyarország Kormányának köszönhetően rendkívül stabil.

Nagyon komoly munkát végeztek a munkatársaim minden területen az elmúlt esztendőben. Ahogy mindenkinek, nekünk is meg kellett húznunk a nadrágszíjat, sok mindent újra kellett terveznünk, át kellett csoportosítanunk, de a befektetett munka előbb-utóbb mindig megtérül, ezért a jelenlegi nehéz helyzet ellenére nagyon optimistán várom a 2023-as évet.

- A nagyvilágból érkező rossz hírek mellett, azért átéltünk néhány igazán szép pillanatot is. Ha egyet-kettőt ki kellene emelned, melyek lennének azok?

- Azért is szerencsés egy több szakosztályt magába foglaló multisportklubot működtetni, mert mindig van kire büszkének lenni. Mindig van egy szakosztály, egy sportoló, akinek lehet szurkolni, aki szerez egy szép estét vagy egy jó hétvégét a szurkolóknak, az itt élőknek és a DVTK-család minden tagjának. Az elmúlt esztendőben talán a női kosárlabdázók kupagyőzelme és Euroliga-szereplése volt a hab a tortán, de rajtuk kívül is volt sok szép sportsikerünk, sőt, számomra Kékesi Márton olimpiai szereplése volt a hab tetején a cseresznye.

Ne kerteljünk, csalódás volt, hogy a labdarúgó csapat egy sajnálatos tavaszi formahanyatlásnak köszönhetően nem tudta kiharcolni az élvonalbeli szereplést, de úgy gondolom, tanultunk a hibákból és meghoztuk a megfelelő döntéseket, ennek is köszönhető, hogy ősszel már nem csak eredményes, hanem helyenként közönségszórakoztató futballt is láthattunk a csapattól hazai pályán és idegenben egyaránt. Számomra a Nyíregyháza elleni hazai mérkőzés jelentette az egyik legnagyobb élményt, nem csak az eredmény miatt, hanem mert a koronavírus-járvány kitörése óta most értük el a legmagasabb nézőszámot, 7340 szurkoló látogatott ki, amit ezúton is köszönök.

A klub egyik elsőszámú prioritása jelenleg, hogy az előnyt megőrizve labdarúgóink ismét a legjobbak között szerepeljenek, ehhez a szakmai vezetésnek és a stábnak minden feltételt megteremtünk.

Női labdarúgó csapatunk várakozásokon felül szerepel jelenleg, hiszen koncepciót váltottunk, idén szinte az alapoktól kezdtük újra a munkát, tucatlégiósok helyett rutinos magyar játékosokra és saját nevelésű akadémistákra támaszkodva. Az ő győzelmeiknek ezért külön is nagyon örülök.

Jégkorongozóink számára sem volt zökkenőmentes az elmúlt bajnokság, de az idei pontvadászatban újra megmutatták, hogy bárkivel szemben győzelmi esélyekkel szállnak jégre, és ismét szebbnél-szebb győzelmekkel örvendeztették meg a kilátogató szurkolókat.

Női röplabda csapatunk vezeti az NB I.-es tabellát és jó esélye van arra, hogy ismét az Extraligában szerepeljen.

A frissen alapított kézilabda szakosztályunk bajnok lett és osztályt léptek, az utánpótlásuk pedig a többi sportághoz hasonlóan hétről-hétre gyarapszik. Úgy gondolom, hogy kijelenthető, hogy jó döntés volt feléleszteni a sportágat Diósgyőrben.  

Tényleg nem szeretnék minden eredményt felsorolni, mert biztosan kihagynék valakit, inkább csak néhány sikert említenék meg. Az asztaliteniszezők újra az Extraligában szerepelnek, lovassport szakosztályunk ismét az ország legjobb lovassport egyesülete lett, Spéth Norbert muaythai harcosunk harmadszor is vb-ezüstérmes lett, Mészáros László erőemelőnk újra megnyerte az Arnold Classicot, Tóth Anna gátfutónk bronzérmet nyert az U20-as vb-n. De többek között a birkózóink, kajak-kenusaink, tájfutóink is szép számmal szállították a magyar bajnoki címeket és sokan nemzetközi versenyeken is nagyon szép eredményekkel gazdagították a klubot.

Végül, de nem utolsó sorban, a 3000 sportolónk nagy része utánpótlás korú, ezért a legnagyobb büszkeségünk az, ha valakit behívnak közülük a korosztályos válogatottakba. Szerencsére szinte minden sportágunkban volt erre példa 2022-ben is.

- Sokszor beszélgettünk már arról, mennyire elengedhetetlen, hogy megfelelő körülmények várják a Diósgyőrben sportoló gyerekeket és felnőtteket. Milyen fejlesztéseket sikerült megvalósítani az elmúlt évben?

- Én tényleg abban hiszek, hogy a jövőt a jelenben építjük. Az idei esztendőben infrastrukturális szempontból talán nem volt olyan látványos fejlődés, mint az előző években, de kis lépésekben mindig tudunk előre lépni.

Átadtuk a muaythai szakosztály új edzőtermét a Bükk Áruház földszintjén, saját központot kaptak a DVTK Sportligetben a kerékpározók, darts termet avattunk Szerencsen, és a DVTK Edzőközponton belül is volt több apróbb és néhány nagyobb változtatás, többek között teljes egészében megújult a klub legelső műfüves pályája és egy új parkolót is építettünk az edzőközpont és a Diósgyőri Uszoda között.

Természetesen nagyon sok tervünk van a sportliget további fejlesztésére, de a jelenlegi gazdasági helyzet sok esetben felülírja a számításainkat, így egyes beruházásaink áttolódhatnak a következő évekre.

- Furcsa évek vannak mögöttünk, zártkapus hónapok után próbált tavaly magához térni a sportvilág. Hogy érzed, milyen a klub kapcsolata jelenleg a szurkolókkal?

- Kezdem azzal, hogy köszönöm az egész éves szurkolást minden szakosztályunk nevében. Higgye el mindenki, nem közhely, amikor egy hozzánk igazoló sportoló elmondja, hogy az egyik legnagyobb vonzóerő számára a szurkolótábor volt. Nem annyira látványos, de rengeteg munkát fektettünk az előző esztendőben is a szurkolókkal való korrekt és kiegyensúlyozott kapcsolattartásba. A Diósgyőri Szurkolói Koordinációs Iroda létrehozásával egy régi szurkolói kérés öltött testet. Sok egyeztetésen személyesen is részt vettem, és úgy látom, kezd kialakulni a kölcsönös bizalom egymás irányába. Remélem, ezt a szurkolók is hasonlóképpen látják.

Soha nem azt kértük, hogy egy vereség után, vagy egy esetleges hullámvölgy idején ne kritizálják  a csapat és a klub teljesítményét, ez a lelátói élet velejárója, egy klubvezetőnek pedig el kell tudnia viselni a kritikát. Mi azt szeretnénk elérni, ha szurkolóink látnák, hogyan és mennyit dolgozunk azért, hogy a DVTK sikeres legyen, a sikert pedig nem csak győzelmekben és pontszámban lehet mérni. Az, hogy a klub napról-napra fejlődik, egy olyan közös eredmény, ami mindannyiunké, és ezt senki nem veheti el a diósgyőriektől.

Szurkolói igény volt, hogy a klub mindennapjaiban, a mérkőzéseinken és a stadionban hangsúlyosabban kapjon szerepet a klub története, a vasgyári múlt. Örülök, hogy együtt adtuk át idén a DVTK első elnökének tiszteletére átnevezett Vanger Vilmost utcát, és ezúton is köszönöm a klub nevében a szurkolóktól kapott bronz emléktáblát, amellyel az alapítók előtt tiszteleghetünk. Közösen kell tovább gondolnunk, hogy hogyan és milyen formában tudjuk beépíteni a DVTK múltját a klub jelenébe.

Többen, több alkalommal is említették már a DVTK közösségformáló erejét. Tudjuk, hogy felelősséggel tartozunk nem csak a szurkolókért, hanem az itt élőkért is. Nagy öröm számomra, hogy lehetőségünk nyílt rá, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére is folytassuk a négy éve indult DVTK Ösztöndíj programot, amely a Miskolcon tanuló - matematika és a fizika tantárgyak területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó - középiskolások támogatására jött létre.

Örülök annak is, hogy - kicsit fejest ugorva az ismeretlenbe - nagy sikerrel bonyolítottunk le többezres nézői létszámot produkáló kulturális programokat is, amely rendezvények is szükségesek ahhoz, hogy a megemelkedett fenntartási költségeket ki tudjuk gazdálkodni.

Tavaly a DVTK Aréna adott otthont a DVTK Mikulás Ünnepnek, amelyen 1367 diósgyőri utánpótlás sportoló kapott ajándékot a Mikulástól, a színpadon pedig B. Nagy Réka és az X-Faktor győztes Alee szórakoztatta a gyerekeket. A klub 112. születésnapját is koncertekkel színesítettük, fellépett a Bíborszél, Nemazalány és Sofi, és egy másik X-Faktor győztes, Tóth Andi is. Természetesen a 113. születésnapon, 2023. február 6-án, a Tiszakécske elleni mérkőzésen is készülünk pár meglepetéssel. Bár hétfőre esik a szülinap, remélem, sokan kilátogatnak majd, hogy együtt ünnepelhessünk.

- Az, hogy mit tartogat a DVTK számára a jövő, nyilván nehéz megjósolni, ezért máshogy teszem fel a kérdést. Minek örülnél az idei esztendőben?

- Mindenekelőtt azt kívánom, hogy legyen mindenkinek boldogabb éve, mint a tavalyi! Örülnék neki, ha az élet minden területén visszatérhetnénk lassan a normális kerékvágásba, de nem vagyok naiv, tudom, hogy ehhez évek kellenek még. Most az a legfontosabb, hogy a labdarúgók újra a legmagasabb osztályban játsszanak, hiszen tudom, hogy a klub megítélése nagyban az ő sikereiktől is függ. Örülnék neki, ha a kosárlabdázók hasonlóan sikeres évet zárnának, mint tavaly, jó lenne bajnoki döntőt játszani, de ugyanezt várom a jégkorongozóktól is. Egyéni sportolóinknak azt kívánom, hogy mindenki a saját határait feszegetve érjen el a lehető legmagasabb szintre és mutassa meg magát nemzetközi versenyeken is.