Halgas Tibor 2003-ban

- Több csapatban is megfordultál pályafutásod során, de leghosszabb ideig a DVTK mezében játszottál három részletben. Miért a Diósgyőr lett ez a klub?
- Szerettem ott játszani, a városban is rengeteg barátra találtam. Kimondottan jól éreztem magam Miskolcon, például rengeteget jártam szabadidőmben színházba. Jöttek az eredmények, úgy emlékszem, a közönség is szeretetet (közben megvillantja halgastibis mosolyát - a szerk.), csak pozitív dolgokat tudok mondani.

- Hogyan emlékszel a pályafutásod diósgyőri éveire?
- Nagyon szép időszak volt, az első évben feljutottunk a másodosztályból Gergely Károly, majd tavasszal Őze Tibor vezetésével. Végigjátszottam a teljes idényt, lőttem öt gólt, gyorsan befogadtak a társak is, a Vitelki Zoltán-, Nagy Zoltán-, Horváth Tibor-féle csapat nagyszerű közösséget alkotott a pályán és azon kívül is. És együtt játszhattam egyik legjobb barátommal, a tragikusan elhunyt Gajda Istvánnal is. Jól sikerült az első év, meg sem fordult a fejemben a váltás, azonban év végére sajnos elfogyott a pénz és hiába jutottunk fel a pályán, bizonytalan volt az NB I.-es indulás. Ezért a több élvonalbeli ajánlata közül a Videotonét fogadtam el.

- Hogyan élted meg játékosként, hogy 2005 nyarán egyszerre két diósgyőri csapat készült a bajnokságra?
- Nagyon furcsa helyzet volt, mi, azaz az előző évi DVTK kerete öltözött a hazai öltözőben és Détári Lajos irányításával edzettünk, míg Kiprich József játékosai a Diósgyőri Stadion egyik emeleti öltözőjét használták. Nem tudtuk, hogy ki marad, hatalmas volt a bizonytalanság, csak félinformációkkal rendelkeztünk, vagy még annyival sem. A játékosok között azonban nem volt semmilyen nézeteltérés, profik készültek mindkét csapatban (az egyedüli összekötő kapocs Veréb György kapusedző volt, aki délelőtt itt, délután ott tartott edzést - a szerk.). Végül a másik csapat indulhatott el az NB I.-ben, mi pedig szétszéledtünk.

Halgas Tibor 2007-ben

- Ahogy mondtad, te a Videotont választottad, de nem sikerült hosszúra a székesfehérvári pályafutásod.
- Rögtön az első bajnokin megrúgták az Achillesemet, ami miatt másfél hónapot ki kellett hagynom. Ezért télen Gálhidi György hívására visszatértem, és hiába volt ez egy másik csapat, azért találtam ismerősöket. A diósgyőri foci ereje a szurkolók mellett mindig a csapategységben rejlett, sikerült összekovácsolni a fiatalokat (Tisza Tibor, Máté Péter és a többiek) és a rutinos játékosokat (például Vitelki Zoltán és Kövesfalvi István). Ebben a bajnokságban is utolért a pénzhiány képében érkező végzet, nem volt problémamentes a befejezés.

- Harmadszor 2010 őszén az éppen másodosztályú DVTK-nak segítettél visszajutni az élvonalba. Akkor ki keresett meg?
- Benczés Miklós már 2003-ban is pályaedzőm volt, amikor vezetőedzővé nevezték ki, emlékezett rám és újra visszahívott. Örömmel jöttem és egy nagyon sikeres, bár számomra felemás időszak lett a harmadik diósgyőri korszakom. Örültem, hogy végre minden tekintetben rendben volt a DVTK háttere, és egy tőkeerős tulajdonos érkezett a klubhoz. Újpesten góllal mutatkoztam be, azonban nem sokkal később, a Kazincbarcika elleni mérkőzés előtti utolsó edzésen keresztszalag-sérülést szenvedtem, ami miatt hiába indult jól a szezon, nem tudtam a csapat hasznára lenni a továbbiakban. Hosszú ideig tartott a rehabilitációm, és amikor visszanyertem a formámat az erősítéseknek köszönhetően nemigen fértem be a csapatba. Előbb Cegléden, majd Kazincbarcikán szerepeltem kölcsönben.

- Mi volt a legnagyobb élmény Diósgyőrben?
- Szinte mindegyik mérkőzés élményt jelentett. Szenzációs volt a közönség, ami Magyarországon egyedülálló. Ha valamit mégis ki kell emelni, akkor az a két feljutás. Először 2004-ben Vácott ezer diósgyőri ünnepelt bennünket, másodszor pedig 2011-ben hazai pályán éltem át felejthetetlen pillanatokat előbb a stadionban, majd a belvárosban.

A feljutás ünneplése Vácott 2004-ben


- És ha egy mérkőzést kell kiemelni?
- Szerintem a helyemben mindenkinek az Újpest - DVTK mérkőzés jutna eszébe 2006 decemberéből, ahol 3-0-ra győztünk, én pedig lőttem egy gólt és adtam egy gólpasszt. Örökké felejthetetlen élmény marad!

- Tavaly még a Rákosmente csapatában játszottál az NB III.-ban, ebben a bajnokságban azonban már nem léptél pályára, befejezted a labdarúgást?
- Még edzésben vagyok, ha megszorulna, számíthat rám a csapat, de valóban más irányú terveim vannak, szeretnék élni azzal a lehetőséggel, amit az élettől kaptam. A futball továbbra is első, de sportvezetőként vagy edzőként szeretném folytatni a karrieremet. Rákosmentén remek körülmények között dolgozhatok, óriási kihívás számomra ez a munka. Tavaly vezetőedző voltam, de játszottam is - B-licencem megvan, tervezem, hogy a közeljövőben elvégzem az A-licences tanfolyamot is - , idén viszont kicsit más a feladatom. Szakmai vezető lettem a klubnál. A kérésemre érkezett Gálvölgyi István vezetőedző, akinek, ha kell edzőként besegítek, de sportigazgatóként az átigazolások, az utánpótlás felügyelete, a partnerkapcsolatok kialakítása és a pályázatok koordinálása tartozik elsősorban hozzám. Mind a két terület vonz, boldogsággal tölt el, hogy az általam kialakított keret milyen jól összeért, és jó visszajelzést nyújtanak az eredmények, de a napi edzői munkának is megvan a szépsége.

- Követed ma is a DVTK teljesítményét?
- Amikor van időm, akkor próbálok minél több mérkőzést a helyszínen megtekinteni az NB III.-tól az NB I.-ig, mert rengeteget tanulok belőle. Diósgyőrben is többször jártam már ebben az évben is, legutóbb pedig az Üllői úton néztem meg az első félidőt, mert utána sietni kellett saját csapatom mérkőzésére. Az előző bajnokságban nagyszerű teljesítményt nyújtott a csapat, amit idén nem sikerült megismételni, de bízom benne, hogy jövőre ismét az élmezőnyben küzd majd a DVTK.

- El tudod képzelni, hogy negyedszer is visszatérj Diósgyőrbe?
- Minden vágyam, hogy a legmagasabb szintre jussak el, azért tanulok, és azért képzem folyamatosan magam. A DVTK pedig bátran nevezhető a szakma csúcsának.

Névjegy

Halgas Tibor 2010-ben

Név: Halgas Tibor
Születési idő: 1981. május 26.
Születési hely: Budapest
Magasság: 180 cm
Poszt: középpályás

NB I-es mérkőzés /gól: 60/3
NB I-es mérkőzés/ gól Diósgyőrben 47/3
NB II-es mérkőzés/ gól Diósgyőrben: 35/6

Pályafutás játékosként
1999/2000 FTC (NB I.) 12/0
2000/2001 FTC (NB I.)
2001/2002 Pápa (NB I/B., kölcsönben)
2002/2003 Celldömölk (NB I/B., kölcsönben)
2002/2003 tavasz FTC (NB I.) 0/0
2003/2004 DVTK (NB I/B) 28/5
2004/2005 ősz Videoton (NB I.) 1/0
2004/2005 tavasz DVTK (NB I.) 11/0
2005/2006 DVTK (NB I.) 23/0
2006/2007 DVTK (NB I.) 12/2
2007/2008 tavasz Soroksár (NB II.) 7/0
2008/2009 BKV Előre (NB II.) 26/5
2009/2010 BKV Előre (NB II.) 24/1
2010/2011 DVTK (NB II.) 7/1
2011/2012 ősz DVTK (NB I.) 1/0
2011/2012 tavasz Kazincbarcika (NB II., kölcsönben) 10/0
2012/2013 ősz Cegléd (NB II., kölcsönben) 6/0
2012/2013 tavasz Kazincbarcika (NB II.) 3/0
2013/2014 Rákosmenti KSK (NB III., vezetőedző, játékos) 12/1

Pályafutás edzőként
2013/2014 Rákosmenti KSK (vezetőedző, játékos)
2014/2015 Rákosmenti KSK (sportigazgató, edző, játékos)

NB I.-es gólok
2006. december 4. Újpest - DVTK 0-3
2007. február 24. ZTE - DVTK 2-2
2007. március 31. Vasas - DVTK 2-2

NB II.-es gólok
2003. augusztus 23. DVTK - Szeged 3-2
2004. március 20. DVTK - Dabas 3-1
2004. április 3. DVTK - Vasas 4-2
2004. április 21. DVTK - Dunaújváros 3-1
2004. május 8. DVTK - Kaposvár 2-1
2010. augusztus 29. Újpest „B” - DVTK 1-4

Korábbi interjúk a DVTK egykori játékosaival

Szólj hozzá a DVTK hivatalos facebook oldalán!