Benczés Miklós (Fotó: Kocsis Norbert)

- Mi volt a mérkőzés előtt a nagyobb motiváció? Az, hogy egy győzelem esetén át lehetett volna venni a vezetést a Nyíregyházától, vagy a megszerezhető három pont?

- Természetesen az a célunk, hogy minél több pontot szerezzünk és ha ez elég ahhoz, hogy a tabellán olyan helyen álljunk, ahol szeretnénk, akkor örülünk, de minden mérkőzésen a győzelem a cél.

- A kezdőcsapatból két olyan játékos is hiányzott, aki korábban stabil kezdő volt. Miért?

- Abdouraman és Roszel is sérülés miatt maradt ki. Előbbi el sem tudott utazni velünk, míg utóbbi legalább a kispadra leült, bár egész héten nem edzett. Nem is cseréltem be, mert úgy gondolom, nem lett volna érdemes egy újabb sérülést kockáztatni, hiszen abban az esetben még hosszabb időre eshetett volna ki. (Hétfőn már edzett is Roszel Róbert, méghozzá olyan intenzitással, hogy a cipő szó szerint leszakadt a lábáról - a szerk.)

Amikor az általam elképzelt csapat tudott kezdeni, akkor minden mérkőzést megnyertünk. Örültem volna, ha most is ők tudnak kifutni kezdéskor, de nem így történt. Persze, akik helyettük játszottak, azoknak pótolni kellett volna a hiányzókat, de ez nem sikerült.

- Utólag nézve két perc alatt eldőlt a mérkőzés, mert egymás után kétszer is eredményes volt a hazai csapat.

- Az első gól előtt Savo Rakovićot buktatta a hazaiak támadója, amit érzett a védőnk, látta az összes többi játékos, minden bizonnyal a szurkolóink is, csak éppen az nem, akinek ez lett volna a dolga. Sajnos ez döntőnek bizonyult. Azonban azt nem tudom elfogadni, hogy percekig rágódnak a játékosok egy bekapott gólon és eközben jön egy újabb találat. Tanulnunk kell ebből is, van rá időnk, hiszen nagyon hosszú menetelés áll előttünk. De nem akarom a játékvezetők munkáját értékelni, mert ők sem értékelhetik az edzőkét. Viszont azt meg kell jegyeznem, hogy az országos sportnapilapban - Vecsés után másodszor - olyan nyilatkozatot adtak a számba, amit nem mondtam. Kollégák szóltak, hogy készüljek fel erre, de korábban ezt nem tapasztaltam, a miskolci újságírókkal soha ilyen jellegű problémám nem volt. Úgy látszik, a jövőben erre is jobban oda kell figyelnem.

- Mi volt az oka annak, hogy a sok helyzet ellenére sem sikerült gólt szerezni?

- Többször viszontláttam a begyakorolt elemeket, de a végén rendre rossz döntést hoztak a helyzetbe kerülő játékosok. Más esetekben pedig elindult a támadás, de nem voltak meg a megbeszélt passzok és labda nélküli mozgások, ezért nem tudtunk olyan eredményesek lenni, mint korábban. Mindehhez hozájárult néhány gyengébb egyéni teljesítmény is, mert ha a játékosok a legjobbjukat hozzák, akkor így is be lehetett volna húzni a Makó elleni mérkőzést.

- Visszatérve a gólokra, gyorsan lekaptad a pályáról Rakovićot. A hibák miatt?

- Savo Raković jó játékos. Makón fejben nem tudott túllépni azon, hogy az első gólt szabálytalanság előzte meg, pontatlanná vált a játéka, rengeteg labdát adott el. Ezért úgy gondoltam, neki és a csapatnak is jobb, ha kiveszem a játékból. A történteket átbeszéltük, továbbra is töretlen a bizalmam felé, hibáznék, ha egy mérkőzés miatt leírnám, mert akkor nem egy találkozóra, hanem hosszú időre veszítenénk el.

- A helyette - de nem helyére, hiszen Horváth Gábor lépett vissza jobbhátvédnek - beálló Zsivoczkyval igen támadóvá vált a DVTK középpályás sora.

- Igen, mégsem tett jót a támadójátéknak. Az állandóság híve vagyok, nem szeretem felforgatni a csapatot és a vasárnapi mérkőzés ismét megerősített ebben. Nem működtek a begyakorolt figurák, mert az “idegen” helyen játszók nem tudták tökéletesen hozni az elvárt mozgásokat.

- Budovinszky csatársorba küldése is begyakorolt dolog volt?

- Nem. Negyedórával a vége előtt azt éreztem, hogy monotonná vált a játékunk és nem láttam olyat, amivel meg tudtuk volna lepni az ellenfelet. Szükség volt egy váratlan húzásra, és utólag azt kell mondjam, rossz döntésnek bizonyult Budovinszky előre küldése, mert a támadójáték ezután sem javult, viszont hátul fellazult a védelem.

- Személy szerint vasárnap nem csak veszítettél, hanem nyertél is, a következő négy évben tagja leszel Miskolc Megyei Jogú Város közgyűlésének. Összeegyeztethető az edzői és a képviselői feladat?

- Részemről biztosan. Nagy megtiszteltetés, hogy képviselő lehetek, de ugyanilyen fontos a DVTK is. És hogy milyen az élet, a múlt héten a Nyíregyháza elleni győzelem fölötti örömöt beárnyékolta a tény, hogy ellopták a telefonom, most pedig a választási sikeremnek nem tudok a DVTK veresége miatt maradéktalanul örülni.