- Nyáron érkeztél Diósgyőrbe. Ilyen őszre számítottál?
- Amikor csapatot kerestem Törökországból való hazatérésem után az volt az elsődleges szempontom, hogy minél több játéklehetőséghez jussak. Sokat dolgoztunk Dudás Hunorral, Szentes Lázárral és Sisa Tiborral, hogy ez a csapat a DVTK legyen. Ez a két célom megvalósult Diósgyőrben és a szezon vége felé már kezdtem formába is lendülni, bár még mindig nem volt az igazi. Ami a csapatot illeti, azt hiszem, mindenki nevében elmondhatom, hogy jobb szereplésben bíztunk. A bajnokság azonban két részből áll és ha tavasszal igazán jó teljesítményt nyújtunk és jönnek az eredmények is, akkor majd senkit nem érdekel, hogy hányadik helyen zártuk az őszt.

- Sikerült megtalálnod a helyed az öltözőben és a pályán?
- Nem volt nehéz dolgom, mert igazán jó közösséget találtam Diósgyőrben, akik gyorsan befogadtak. A dolgomat könnyítette, hogy több játékost ismertem is korábbról. Az időnként felröppenő pletykákkal ellentétben semmilyen széthúzásról nincs szó, nagyon összetartó a társaság, mindannyiunk számára a Diósgyőr sikere a legfontosabb. A pályán pedig az történt, amire számítottam. Mivel csapat nélkül készültem a nyáron, biztos voltam benne, hogy a szezon eleje rámegy erre és az 5-6. fordulóra érem utol magam, ami így is történt.

Elek Ákos játékát hamar megszerették a szurkolók (Fotó: Séllei Zsolt)

 

- Melyik találkozóra emlékszel vissza legszívesebben?
- Ha az ember győztes gólt szerez - ráadásul emberhátrányban -, az mindig nagy dolog és ha ezt tetézi azzal, hogy ez az első gólja új csapatában, akkor nem lehet kérdéses: az MTK elleni mérkőzést idézem fel legszívesebben. Igazi megnyugtató gól volt, ami a lelkemnek is igazán jót tett és nagyon jól jött a csapatnak a megszerzett három pont is.

- A téli pihenő közepén járunk, mivel töltöd a szünetet?
- December elején megszületett a kislányom, elsősorban vele vagyok. Ebből a szempontból jókor jött a téli szünet, hiszen nincsen más kötelezettségem, de egy kicsit már hosszúnak érzem. Elég lenne 3 hét, de a magyarországi időjárási és pályaviszonyok sajnos ezt nem engedik meg. Mivel hiányzik a mozgás, lejárok konditerembe és futok is, de őszintén megmondom jobban szeretek teremben focizni a barátokkal, mert az sokkal jobban segít abban, hogy január 7-én a megfelelő állapotban jelentkezzek edzésre. A többiekkel beszélgetve azt éreztem rajtuk is, hogy már várják a felkészülés kezdetét, hogy tavasszal jobb játékkal még jobb helyen végezzük a bajnokságban.