- Talán álságos is egy Geleitől ilyet kérdezni, de hogyan lettél focista?
- A versenyszerű sportot az általános iskola elején jégkoronggal kezdtem, de mint minden fiút, engem is a foci vonzott igazán. Már nem is tudom, hogy kerültem a kapuba, de talán ott is kezdtem. Családi hagyomány nálunk a védés, nagyapám Gelei József olimpiai bajnok kapus és édesapám, Gelei Károly is védte a válogatott kapuját. Nagyapát természetesen csak a tévéfelvételen láttam, apa meccsein viszont még labdát is szedtem, már akkor megfogott a közeg.

- Nagyapád, édesapád válogatott kapus volt, ugye nem tévedek, ha neked is ez a legfőbb vágyad?
- Az utánpótlás válogatottban már szerepeltem - éppen Bene Ferenc, a DVTK mostani másodedzőjének irányítása alatt -, mostanában nem hívnak, de keményen dolgozok azért, hogy újra kerettag legyek, mert óriási megtiszteltetés címeres mezben játszani.

- Pályafutásod állomásait böngészve feltűnő, hogy elkerülted az akadémiákat.
- Egy utánpótlás-nevelő egyesületben, a Goldball-ban kezdtem, ahonnan Vácra vezetett az utam, majd Óbudára, ahol nagyszerű családias légkör uralkodott, véglegesen ott döntöttem el, hogy labdarúgó leszek. Egy évet játszottam a Ferencvárosban, majd 16 évesen már az NB III.-as Budafok felnőtt csapatának kapuját védtem, tavaly pedig egyet feljebb lépve Csákváron játszottam az NB II.-ben. Most pedig Diósgyőrben dolgozom azért, hogy bemutatkozhassak az első osztályban. Kerestek akadémiákról, de kivétel nélkül hosszú távú szerződést kínáltak, azonban ilyen fiatalon nem akartam lekötni magam. A másik ok, hogy így folyamatosan idősebbek, az utóbbi két vében felnőttek ellen szerepelhettem, akik - ez a legnagyobb különbség az U19 I. osztály és az NB III., NB II. között - lényegesen rutinosabbak, nem első szándékból oldják meg a helyzetet, próbálják átverni az ellenfelet. Emellett a az NB II.-ben nem babra megy a játék, minden egyes helyezésért meg kell küzdeni és ezt a nyomást csak a felnőttek közt tanulhatja meg kezelni egy fiatal.

Gelei Vince Kisvárdán mutatkozott be a DVTK első csapatában

- Mi döntött a DVTK mellett?
- Kovács Zoltán és Szivics Tomiszláv keresett meg, hogy szeretnének “felépíteni”. Hívtak az NB II.-be is, de a Diósgyőrben felvázolt lehetőségekkel nem tudtak versenyezni. Számomra nagyon fontos, hogy kivel dolgozhatok, korábban rendkívül sokat tanultam Kakas Lászlótól. Apától, nagyapától hallottam, hogy Gyuri bácsi (Veréb György - a szerk.) irányításával milyen komoly kapusmunka folyik itt, ez is fontos szerepet játszott a döntésemben.

- Mennyire nehezíti meg Veréb György dolgát az, hogy te nem csak tőle kaphatsz szakmai tanácsot?
- Apáék sosem szóltak bele a munkámba, mert ők is tudják, igazából a kapus tudja benn a pályán, hogy hogyan kell egy adott szituációban dönteni. Persze előfordul, hogy kikérem a véleményüket, de először mindig Gyuri bácsival elemezzük ki a mérkőzéseket.


- Eddig három alkalommal védted a DVTK kapuját, kétszer az U21-es csapatét, egyszer pedig az első csapatét a Ligakupában. Hogy érezted magad?
- Szeretnék minél magasabb szinten védeni és azon vagyok, hogy egyszer én legyek a DVTK első számú kapusa. Jelenleg az U21-ben felváltva állunk a háló elé Herceg Péterrel, a Ligakupában én védtem Kisvárdán, várhatóan az MTK ellen is én fogok, a többiért pedig keményen meg kell dolgozni. Hogy érzem magam? Nagyszerűen! Az U21-nél is jó hangulat és jó csapat fogadott és sokkal könnyebb úgy jó teljesítményt nyújtani, ha bíznak az emberben a csapattársak. A Ligakupában megmondom őszintén, sok dolgom nem volt - a büntetőbe beleértem, de sajnos védeni nem tudtam -, pozitívumként azt tudom elmondani, hogy a rutinos védők is elfogadták, ahogy hátulról irányítottam őket.

- Sikerült berendezkedned már Miskolcon?
- Találtam albérletet a belvárosban közel a többiekhez, és iskolát is. Otthonról azt hoztam, hogy bármi előfordulhat, ezért kell egy B terv is. Műszaki beállítottságú ember vagyok, ezért az Andrássy Gyula Szakközépiskolába iratkoztam be, idén fogok érettségizni. Ha minden összejön Diósgyőrben és a tanulásban is, akkor jövőre valószínűleg a Miskolci Egyetemen folytatom. Előfordult, hogy az utcán megállítanak és sok sikert kívánnak, ami egy fiatal játékos számára óriási dolog. Örülök, hogy Miskolcon ennyire szeretik a focit és ennek én is részese lehetek!

Névjegy

Gelei Vince

Név: Gelei Vince
Születési idő: 1994. december 28.
Születési hely: Budapest
Állampolgárság: magyar
Magasság: 192 cm
Testsúly: 83 kg
Poszt: kapus

Pályafutása

2013/2014 DVTK U21 2/0
2012/2013 Csákvár (NB II.) 25/0
2011/2012 Budafok (NB III.) 21/0
2010/2011 FTC U19 (I. o) 1/0
2010/2011 FTC U18 (II.o) 6/0
2010/2011 FTC U17 (I.o) 9/0
2009/2010 III. ker.TVE U19 (II.o) 3/0
2009/2010 III. ker.TVE U17 (II.o) 19/0
2005-2009 Vác
2003-2005 Goldball

U17-es válogatott
U19-es válogatott