Tisztelt diósgyőri szurkolótársak!

A vasárnapi Nyíregyháza elleni idegenbeli rangadón olyat alkottunk mi szurkolók, amire réges rég nem volt példa. A mérkőzést megelőzően órák alatt elkapkodtuk a nekünk küldött belépők nagy részét, a derbi napján pedig kétezren hajszoltuk szeretett csapatunkat a győzelembe. Kétezer ember emelte kezét a magasba egy Diósgyőr-Diósgyőr rigmusnál, és szintúgy ennyi torokból zengett az "Amíg élek én" is...

Aki ott volt, biztos hogy nem felejti el az egész kanyaros koreográfiát, amely megvalósulásáért köszönjük minden közreműködő segítségét, valamint az egész mérkőzés alatt nyújtott elementáris hangorkánt sem, amelytől az ellenfél játékosainak lábai és szurkolói is beleremegtek!

Sok országos médium is elismerően írt a fanatizmusunkról, a csekély számú negatív írások szerzőinek meg valószínűleg savanyú volt a szőlő... A számunkra talán legfontosabb elismerés azonban nem más, mint amit szeretett klubunktól és a játékosoktól kaptunk odaadó buzdításunkért. Mi pedig köszönettel tartozunk, hogy sikerült a 4 óra alatt elfogyó 1100 db jegyen kívül további ezret szerezniük számunkra! Úgy gondoljuk, teljes mértékben megháláltuk a belénk vetett bizalmat.

A TV képernyőjén keresztül sok-sok ezer ember láthatta és hallhatta, ahogy hazai pályát varázsoltunk az ősi rivális saját otthonában! A hangulat bizony házhoz ment, azonban sokan szeretnénk, hogy az amúgy is jó hangulatú Diósgyőri stadionban még több ember segítene a keleti derbihez hasonló légkör megteremtésében!

Aki úgy érzi tudna ebben segíteni, azt várjuk szurkolni a napos oldal és az óra közötti részre, a kanyarban levő szektorok valamelyikébe! Nem csak a soron következő Makó elleni mérkőzésen, hanem a további hazai mérkőzéseken is!

Üdvözlettel: "a kanyar rabjai"