Csirmaz István: Ennél is több van bennem

- Halad a szekér, legutóbb gólt is lőttél, kerek a világ?
- Egy 3-0-s sikert követően mindig jól érzi magát az ember, amire csak rátesz egy lapáttal az a tény, hogy góllal is hozzá tudtam tenni a sikerhez. A posztomból adódóan a védekezés az elsődleges feladatom, bár a Kuznyecov Szergej által elvárt játékstílusból fakadóan ki kell vennem a részem a támadásokból is.

- Az egész győri mérkőzésen az látszott, hogy hatalmas önbizalommal játszol.
- Ugyanazt próbáltam hozni, mint korábban, egy stabil játékot, amire lehet építkezni. Győrben elég hamar jött a gól, ami megnövelte az önbizalmam, ennek is köszönhetően vállaltam el olyan passzokat, ami helyett más találkozón talán egyszerűbb megoldást választok.

- Igencsak magabiztos győzelemnek tűnt kívülről ez a siker is, te is így láttad?
- A három pontért utaztunk Győrbe, és szerettük volna egy korai góllal letörni a hazaiak álmait. Ezt az elképzelést sikerült megvalósítani, és később is olyan jó ütemben rúgtuk a gólokat, hogy még azelőtt növeltük az előnyünket, mielőtt a hazaiak felpörögtek volna. A szakmai stáb nagyon alaposan felkészített minket az ETO játékára, és arra is, hogyan tudjuk semlegesíteni azt. Nagy önbizalmat adott, hogy pontosan az történt a pályán, amit elterveztünk.

- Az ősz közepén rendre az utolsó negyedórában, esetenként közvetlenül a lefújás előtt szerezte meg a győzelmet a DVTK. Olyannyira, hogy az első 16 fordulóban az első játékrészben lőtt 11 góllal szemben a szünet után 20 alkalommal találtak be a diósgyőriek. Mostanra megfordulni látszik a trend, a Nyíregyháza és az ETO ellen is már a félidőben 2-0 állt az eredményjelzőn, ide. Minek köszönhető ez?
- Már a korábbi mérkőzéseken is megvoltak a helyzeteink, ám azokat nem használtuk ki. Ezért az utolsó pillanatig küzdöttünk, nyomás alatt tartottuk az ellenfelet, és hál’Istennek mindig jöttek a gólok. Szóval a változás leginkább
annyi, hogy mostanában nagyobb hatékonysággal használjuk ki a helyzeteinket. Ahogy Győrben is történt, egy korai góllal magunknak tesszük könnyebbé a mérkőzést, ezért ma is erre törekszünk.

- Akkor beszéljünk részletesebben arról a bizonyos győri gólról!
- Az edzéseken sokat gyakoroljuk a hármas forgást, amit nehezen tudnak lekövetni a védők. Nem csak egyszerűen helyet cserélünk a szélsővel, hanem én feljebb lépek, miközben Gera Dani hátrébb és a pálya közepe felé húzódik, míg a belső középpályás, Koman Voli a szél felé mozogva az üres területre tudja lőni a labdát. Danival tavaly együtt játszottunk Felcsúton, ma is látszik az eredménye a számtalan közös edzésnek, a mozgásából tudom, hogy mit fog csinálni, ami nagy segítség. Voli pedig egy szervező típusú játékos, akitől várni lehet a kiváló passzokat, nekem csak jó helyre kell futni. A gól előtt parádés labdát kaptam Volitól, de legalább ekkora szerepet vállalt Dani is, aki kihúzta az egyik belső védőt utat nyitva nekem. Fél szemmel láttam, hogy kijön a kapus, ezért az átvétellel egyúttal el is toltam mellette a labdát, a védő is késett egy ütemet, csak az üres kapuba kellett passzolnom. Korábban is próbálkoztunk ezzel a figurával, bosszantott is, hogy egyszer sem jött még be, mert Szegeden például rossz döntést hoztam. De most annál boldogabb vagyok, hogy ezzel tudtam megalapozni a győri sikert.

- Te vagy a diósgyőri játékosok közül a 13. gólszerző. Védőként nem ez az elsődleges feladatod, de nem érdeklődtek a csapattársak az öltözőben, hogy mikor akarsz már gólt lőni?
- Egyáltalán nem éreztem magamon a külső nyomást még zrika szintjén sem, ugyanakkor magamtól már nagyon vártam az első gólt, mert a modern futballban a szélső védőknek is segíteni kell a támadásokat. Elsősorban a társak kiszolgálása a feladatom, de világszerte látható, hogy a szélső védők időnként azért odaérnek a kapu elé. Sokat nézek meccset, és óhatatlan, hogy egy szélső védő által adott gólpassz, vagy általa lőtt gól után beugorjon, nekem is ezt kell csinálnom.

- Gólpasszokkal jobban állsz, már három átadásod után mehetett középkezdéshez az ellenfél.
- Ez sokkal inkább a feladatom, ezért éreztem is némi feszültséget, amikor nem jöttek. Majd Mosonmagyaróváron megtört a jég, és utána Csákváron és a Nyíregyháza ellen is gólpasszt adtam, legutóbb gólt lőttem, bízom a hasonló folytatásban. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az előző idényben egy sérülést követően maradtam ki a kezdőből Felcsúton, ahová a gyógyulásomat követően már nem tudtam visszaverekedni magam. Ugyan tavasszal játszottam néhány meccset a második csapatban, de messze nem csúcsformában érkeztem Diósgyőrbe. Kellettek a mérkőzések, hogy ismét jó teljesítményt tudjak nyújtani.

- Mekkora segítséget nyújt az alapos felkészülés?
- A Mester nagy hangsúlyt fektet a taktikára. Azon kívül, hogy megvan az alapjátékunk, minden ellenfélből felkészülünk. Sokat videózunk, ahol topcsapatok példáján keresztül mutatja meg, milyen mozgásokat vár el tőlünk. Majd az edzőpályán ezt gyakoroljuk. Ezen kívül a helyzetkihasználásra helyez nagy hangsúlyt, de mindenki a saját posztjának megfelelő feladatot kap, azaz én adom be, és a támadók érkeznek középen. Ennek az eredménye látszik egyre jobban a mérkőzéseken is, ha mi tudjuk, hogy hová kell adni a labdát, a csatárok pedig oda érkeznek, akkor sokkal hatékonyabbak tudunk lenni. Persze mindig akadnak hiányosságok, de arra való az edzés, hogy kijavítsuk azokat is.

- Szinte minden játékos elmondja, hogy Kuznyecov Szergej mekkora hangsúly fektet a videózásra a felkészülés során. Miért ilyen fontos?
- Megmondom őszintén, korábban nem szerettem a videós elemzéseket, ami ezen az őszön megváltozott, mert hamarabb elröpül az idő. Többnyire most is olyan jeleneteket látunk, ami ismerős mindenkinek, de a Mester megvilágítja az események hátterét is. Sokkal könnyebb így megérteni, miért kell erre vagy arra mozogni, amivel passzsávot tudok nyitni, vagy helyzetet tudok kialakítani.

- Korábban említetted, hogy szabadidődben is sok meccset nézel. Ilyenkor szurkoló vagy, esetleg szakmai szemmel elemzed a látottakat?
- Szeretem a focit, amikor nézem, akkor élvezni szeretném. A saját mérkőzéseim után azonban mindig visszanézem a felvételt, hogy tanulni tudjak belőle. Az idegenbeli meccs után úgyis hosszú az út, miért ne tölteném el hasznosan? Itthon pedig gyorsan hazaérek, jut idő mindenre. Végigpörgetem a DVTK YouTube-csatornájára felkerülő felvételt, és elsősorban a saját megmozdulásaimra koncentrálok.

- Mennyire másabb kívülről látni magad, mint belülről?
- Ó, ég és föld! A képernyő előtt néha én is azt mondom magamban, hogy “Úristen! Mit csináltam!”, mert felülről minden jobban látszik, nem takarják az ellenfelek és a csapattársak a látást, valamint a pályán gyors döntést kell hozni, ami persze nem mentesít a rossz döntés felelőssége alól.

- Eddig szinte csak a támadásról beszéltünk, pedig a csapat védekezése is kiváló. Négy mérkőzés óta nem kapott gólt a DVTK, a legutóbbi hat találkozón pedig 15-1 a csapat gólkülönbsége.
- Nagyon sokat gyakoroljuk az edzéseken a védekezést is. Amikor védőkre és támadókra válik szét a keret, akkor Gyima (Dmytro Parkhomenko másodedző - a szerk.) foglalkozik velünk. Külön gyakoroljuk a tolódást, hogyan reagáljunk a hosszan előre ívelt labdákra, hogyan biztosítsunk egymás mögé belépve. Aki figyel minket a mérkőzések előtti bemelegítésnél, az kap egy gyors áttekintést a munkánkról. Ezen a téren is igaz, hogy ahogy telik az idő, egyre jobban megismerjük egymást, és összeszokottan még hatékonyabban tudunk játszani. De ne csak a védőkről és a védekező középpályásokról beszéljünk, mert az egész csapat kell a gól nélkül lehozott meccsekhez! Kompakt módon védekezünk, és így a védőknek is könnyebb a dolga.

- Szélső védőként közvetlenül a szurkolók előtt játszol. Mennyire befolyásolja ez a teljesítményed?
- Nagyon szeretek itthon játszani, és örülök, ha sok néző látogat ki a stadionba. De ugyanezt el tudom mondani az idegenbeli mérkőzésekről, mert nincs még egy olyan csapat a Merkantil Bank Ligában, amelyiket ennyi szurkoló kísérne el esetenként az ország másik végébe, ás úgy buzdítanak minket, mintha itthon játszanánk. Engem nagyon feldob a szurkolás, mindig várom a következő mérkőzést, motivál, ha sokan szurkolnak.

- Már eleve úgy érkeztél, hogy akár bal oldali védőt is tudsz játszani, amit azóta időnként meg is mutatsz. Mennyire nehéz különösen meccs közben oldalt váltani?
- A modern labdarúgásban mindkét lábbal tudni kell játszani, de mégiscsak jobblábas vagyok, míg a bal oldalon minden bal lábra jön ki. Ha a Mester odaállít, akkor ott kell a legtöbbet kihozni magamból, és miként az élet sok területén, erre is igaz, hogy ha gyakorolja az ember, akkor sokkal jobban megy.

- Sokan gúnyolódnak a magyar kisvárosok csapatain, hogy alig van saját nevelésű játékos a keretükben. Mezőkövesdiként mégsem ragaszkodtak hozzád.
- Ennek ellenére sokat köszönhetek a kövesdi klubnak, hiszen ott nevelkedtem, és ott mutatkoztam be az élvonalban. Később mégis elengedtek Szolnokra, ahonnan tavaly nyáron Csákvárra igazoltam. Onnan néhány meccs után Felcsútra költöztem, nyáron pedig a DVTK hívását fogadtam el, így tértem vissza a megyébe. Csákvári labdarúgóként játszottam a DVTK ellen, mezőkövesdi gyerekként pedig sokszor szurkoltam a régi Diósgyőri Stadion lelátóin, döntésemkor pontosan tudtam, milyen fanatikus közönség előtt fogok hétről-hétre játszani. Egyébként időnként régebben is felmerült a Diósgyőrbe igazolásom, de mindig meggyőztek, és maradtam a kövesdi utánpótlásban. De úgy látszik, meg volt írva, hogy piros-fehérben játsszak, és a sorsát senki nem kerülheti el.

- Te voltál a DVTK második nyári igazolása, mit szóltál, amikor később a posztodra hozták a rutinos Farkas Dánielt?
- Nem ígérte senki, hogy kezdő játékos leszek, és ezt nem is vártam el senkitől. Úgy állok ehhez a kérdéshez, hogy bízok magamban, és amennyiben jól teljesítek, akkor úgyis megkapom a lehetőséget, ellenkező esetben viszont nem, de akkor meg is érdemlem, hogy kispadoztassanak.

- Amióta Kuznyecov Szergej a vezetőedző, egyetlen percet sem mulasztottál, ez azt jelenti, hogy jól teljesítesz?
- Természetesen nekem is vannak hibáim, amit igyekszek minimálisra csökkenteni a fejlődésem érdekében, mert úgy érzem, ennél is több van bennem.

- Egyre szebb képet mutat a tabella, követed az állását?
- Természetesen tudom, hogy hány ponttal vezetünk, és az élmezőnyt is fel tudom sorolni, de nem szoktam böngészni az állást. Azon a véleményen vagyok, ha jól játszunk, és hozzuk az eredményeket, akkor nem kell mással foglalkozni, kizárt dolog, hogy megelőzzenek.

- És az öltözőben mennyire téma a bajnokság állása?
- A társak is hasonlóan állnak a dologhoz, maximum annyi a különbség, hogy néhányan jobban fejben tartják az ellenfelek sorsolását is. Messze még a bajnokság vége, idén is két meccs vár még ránk. Mindent bele kell adni, hogy begyűjtsük a hat pontot, és akkor nyugodtan mehetünk pihenőre. Tavasszal pedig még rá kell tenni egy lapáttal, mert az idény második fele rendre nehezebb szokott lenni.

- Mi ennek az oka?
- Ahogy fogynak a mérkőzések, úgy válik egyre inkább élet-halál kérdéssé minden egyes mérkőzés. Mindenkinek megvan a maga célja, különösen veszélyesek azok az ellenfelek, akik a feljutásért, a közvetlen kiesés vagy az osztályozó elkerüléséért játszanak.

- És a feljutás is téma egymás között?
- Ha nemmel válaszolnék, az nem fedné a valóságot, hiszen mindenkinek a feljutás a célja. Viszont hét közben alig kerül szóba, mert mindenki tudja, miért dolgozunk. A meccs előtt azonban rendre felhozza valaki, hogy azért kell
nyerni, mert ez a három pont is kell a bajnoki címhez.

- Két bajnoki vár még ránk 2022-ben.
- Ne szaladjunk előre, nyerjük meg előbb a mait! Tudjuk, hogy ma nem egy egyszerű mérkőzés vár ránk, fel is készültünk rendesen. Bele kell adni mindent, és akkor annak meglesz az eredménye. Utána pedig jöhet a Siófok, és csak azt követően a pihenés.

- Van már terved a téli szünetre?
- Tíz év után házasodtunk össze a feleségemmel, Szél Noémivel, a nagy lakodalomra pedig a bajnoki szünetben, decemberben kerítünk időt. Nagyon sokat köszönhetek neki, mert színésznőként nagy áldozatot hozott, hogy Miskolcra költözzön velem, ugyanis Veszprém és Budapest is messze van a napi ingázáshoz. Nem egyszerű az életünk, mert hétközben ő utazik fellépésre, hétvégén pedig nekem van elfoglaltságom, de legalább ki tud jönni a meccsekre. Amíg nem ismertem, addig ritkán jártam színházba, de a feleségem imádom a színpadon látni. Rendkívül büszke vagyok rá, és azon dolgozom minden edzésen, hogy ő is büszke lehessen rám.

A DVTK - Haladás mérkőzés

- Nem úgy sikerült a múlt szombati mérkőzés, mint ahogy azt a szurkolókkal együtt te maga is vártad...
- A Haladás ellen nem kezdtünk jól, mert támadásban nem tudtunk kellően pontosan játszani. A legutóbbi négy mérkőzést hátul gól nélkül hoztuk le, amivel megalapoztuk a győzelmeket, most szombaton viszont hamar gólt kaptunk, ráadásul egy elkerülhetőt. A folytatásban elég hamar egyenlíteni tudtunk, és akár meg is fordíthattuk volna az eredményt, de nem sikerült. A második félidőre úgy mentünk ki, hogy nyerni akartunk, sok helyzetet alakítottunk ki, ám mindet kihagytuk. Ráadásul büntetőből kaptunk még egy gólt, de a hátralévő időben még mindig egyenlíthettünk volna, ám ezen a napon, egyszerűen semmi nem ment be, pedig mindent megtett a csapat a sikerért.

- Ráadásul te még egy sárga lapot is kaptál, ami miatt ki kell hagyni az idényzárót.
- Rendkívül idegesített is a lefújást követően, nem elég, hogy vereséget szenvedtünk, még a Siófok ellen sem játszhatok. Bízom benne, hogy a csapat nélkülem is három ponttal zárja az évet, én pedig egyszerű szurkolóként a lelátóról buzdítom őket.