- Tegyük az elején tisztába a sokakat érdeklő kérdést: Rufin-Martinez Lilian magyar állampolgár!
- Mi az, hogy?! (nevet) Azt nem mondanám, hogy tősgyökeres magyar vagyok, hisz édesapám kubai származású, ám én már Magyarországon születtem, magyar állampolgára vagyok, nincs is kubai útlevelem. És ha már itt tartunk, édesapámtól ered a röplabda szeretete is, hisz ennek a sportnak köszönhetően került Nyíregyházára – ahol egyébként 1989-ben bajnokságot nyert a NYVSC-Szabolcs Gabona csapatával – és ott ismerkedett meg édesanyámmal is.

- Csak a röplabda vagy belekóstoltál más sportágakba is?
- Általános iskolában is már mondhatni csak a röplabda érdekelt, de kipróbáltam más sportágakat is. Édesanyám mindenképp szerette volna, ha valamit sportolok, de nem volt kötelező röplabdáznom. Ám elég gyorsan lett az a határozott döntésem, hogy édesapám nyomdokaiba lépek és röplabdázni fogok.


- Gyerekkorodat és utánpótlás éveidet végig Nyíregyházán töltötted, tavaly már az Extraligában is rendszeresen pályára léptél. Hogy jött képbe a diósgyőri lehetőség?
- A nyári időszakban érkezett az az ajánlat Szabiéktól (Németh Szabolcs, a DVTK Ongropack vezetőedzője, a szerk.) ami már elsőre is erősen elgondolkodtatott. Nyíregyházán még nem tudtam volna stabil kezdő lenni, míg itt a DVTK-nál ez adott. Így sokkal több tapasztalatra tudok szert tenni, ezzel is tudom építeni a saját karrieremet, mérkőzésről-mérkőzésre tudok szintet lépni és fejlődni. Továbbá nem szerettem volna a szülővárosomtól messzire sem kerülni, hisz a felsőoktatási tanulmányaimat a Nyíregyházi Egyetemen folytatom.

- És mi lesz Rufin-Martinez Lilian, ha nagy lesz?
- Programtervező informatikus!

- Maradjunk annyiban, nem pont erre a válaszra számítottam...
- Igen, lehet furcsán hat a sport világában, hogy azzal mondhatni egy szöges ellentétben álló dolgot tanul az ember, de mindig is reál beállítottságú voltam és érdekelt az informatika világa.


- Térjünk vissza a röplabdára és Diósgyőrre. Hogy érzed magad a városban, sikerült beilleszkedni?
- Azt kell mondjam, kellemesen csalódtam Miskolcban. Egyáltalán nem az a szürke acélváros, ami a köztudatban elterjedt róla. Lillafüred, Tapolca, a belváros, színes és élhető, nekem egyelőre nagyon tetszik a közeg. Továbbá a párom is itt van velem, ami még inkább megkönnyítette a beilleszkedést.

- Milyen csapat az idei DVTK Ongropack?
- Fiatal, és épp ebben van a mi erősségünk. Nagyjából egykorúak vagyunk ebből fakadóan ugyanúgy gondolkodunk, hasonló az életről, a sportról, a röplabdáról. Nagyon könnyen egymásra tudunk hangolódni, ami már az edzéseken is gyakran megmutatkozik. Ilyenkor beüt a flow, egymást húzzuk, ami nagyszerű dolgokat tud eredményezni és extázisba kerülünk. Ilyen volt például a szlovák két nap is, ennek is köszönhetően tudtuk megnyerni azt a tornát, mert csapatként működve, egymást kiegészítve és építve röplabdáztunk.

- Célok?
- Úgy gondolom, nagyon kiegyenlített lesz az idei NB I. mezőnye. A BVSC, a TFSE, a Budaörs, a Veszprém, az MTK, mind-mind olyan csapatok, amelyeket jó játékosok alkotnak és harcolni akarnak az dobogóért és az éremért. Bízom benne, sőt, inkább biztos vagyok benne, hogy mi is ehhez a körhöz tartozunk, és ahogy haladunk előre a fordulókban és a bajnokságban, úgy fog majd körvonalazódni, hogy akár a bajnoki címért is harcba szállhatunk.


- Válogatott?
- Az egy dédelgetett álom. Még gyerekként voltam egy regionális kiválasztón, de az is akkora élmény volt, hogy hónapokon keresztül annak az tornának az emlékeiből merítettem erőt.

- Milyen mérkőzésre számítasz a TFSE ellen rangadón?
- Kíváncsian várom a vasárnapi találkozót és azt, milyen játékkal rukkol majd elő majd az ellenfelünk. Még a szezon elején járunk, az ő keretük is átalakult kissé, ám tudjuk, erős ellenféllel nézünk szembe. A videózásokon már elemeztük a játékukat, tudjuk mit akarunk játszani, egy szervezett és tudatos DVTK száll szembe az egyetemiekkel, pontokért utazunk a fővárosba!

Röplabda Női NB I. - 2. mérkőzés

2024. október 6. vasárnap
15:00 TFSE - DVTK Ongropack