Földesi Károly (Fotó: Kocsis Norbert)

- Légy szíves foglald össze az évet!

- Úgy alakítottuk ki az NB III. Tisza csoportban játszó DVTK tartalék keretét, hogy abban az U19-es csapat játékosai mellett az első csapat keretéből visszajátszó játékosok kaptak helyet. Az előbbiekkel edzettünk egész héten, még az utóbbiak a hétvégén csatlakoztak hozzánk.

A nyári felkészülés fizikálisan jól sikerült, amelyik meccsen nem sikerült nyerni, annak sem a fizikai, technikai, taktikai okai voltak, hanem az, hogy az utánpótlás korú játékosoknak hozzá kellett szokni a "felnőtt" futballhoz. Amíg a mi csapatunkban három túlkoros léphetett pályára, addig az ellenfélnél két fiatalnak kellett játszania és az idősebbek, rutinosabbak eldönthették a mérkőzést. Az ősz végére már belerázódtak a fiatalok, sokkal határozottabban vívták meg a párharcokat, minek következtében az őszi szezon végén vezettük a tabellát és merészebb álmokat szőhettünk.

A téli felkészülés hasonlóan jól sikerült, erőtől duzzadtak a játékosok, sok edzőmeccset játszottunk, közte nemzetközi találkozókat is. Azonban a tavaszi szezonban elszenvedtünk néhány meglepetés vereséget, amelyek el kellett, hogy gondolkoztassanak. Mindeközben az első csapatnál elkezdődött egy - ahogy én neveztem - NB I. ajándékozási folyamat, amely nem biztos, hogy elérte a célját. Azt nem vitatom, hogy akik lehetőséget kaptak az NB I.-ben, azok teljesítettek a legjobban a tartalékcsapatban, azonban azt a játékosoknak is elmondtam, hogy ami szerencsétlenség a DVTK-nak az nekik szerencse. A fiatalok közül nem is mindenki tudta feldolgozni a lehetőséget.

A felfelé játszásnak az is következménye lett, hogy az U18-as csapatból kellett feltölteni a tartalékcsapat keretét. Ezzel ismét szembetalálkoztunk az ősz elején tapasztalt problémával: a játékosoknak meg kellett szokni a "felnőtt" focit. A játékosok többsége egy hétvégén két mérkőzést is játszott, sőt a végén volt olyan srác, akik hat nap alatt négyszer lépett pályára. Az U19-es osztályozó sikertelenségét is elsősorban ennek tudom be, túlzott terhelést kaptak a játékosok. Ehhez jött még sokaknak az érettségi, bátran kijelenthető, hogy elérték a terhelhetőségük határát. A bajnokság végén a 7. helyen végeztünk, aminél jobban bíztunk, de a tavaszi történéseket is figyelembe véve nincs miért szégyenkezni.

- Véleményed szerint mi a szerepe egy NB III.-ban játszó tartalékcsapatnak?

- Ez az NB I.-es keret előszobája, ahol a fiatalok lehetőséget kapnak tehetségük bizonyítására, könnyebb átmenetet biztosít az utánpótlás és a felnőtt foci közt. Véleményem szerint külön NB III.-as keretre van szükség, ahol csak egy-két visszajátszó lép pályára, de ezek a visszajátszók nem az első keretből kiszorulók, - mert érthető módon az ő motivációjuk minimális, - hanem a sérülésből felépülők és a színes lap miatt pihenők kell hogy legyenek.

- Visszatérve a befejezett bajnoksághoz, ki az a játékos, akinek ki lehet emelni a teljesítményét?

- Azok, akik az NB I.-ben is szerepet kaptak, az NB III-ban jó teljesítményt nyújtottak néhány mérkőzésen, de huzamosan már kevésbé tudtak jól játszani, valamint óriási különbség az NB I. és az NB III. között. Az a véleményem, hogy éles körülmények között egyedül Polényi Gábor kapta volna meg a lehetőséget az első csapatban, a többiek még nem érettek a feladatra.

A többiek közül Hegedűs Bencét kell megemlíteni, szép jövő előtt áll a kapus Jakab Norbert - persze, ha jobban koncentrál a focira -, az U18-as Kovács Zsolt, aki a Nike Most Wanted tehetségkutatóján is bizonyította tudását, belőle is jó játékos válhat. Urbancsik Attila menet közben csatlakozott hozzánk az U18-as keretből, fokozatosan fejlődött, és az utolsó mérkőzésen, Nyíregyházán már a mezőny legjobbja volt. Ebből is látszik, sok tehetséges játékos van Diósgyőrben, akikre lehet építeni.

- Mik voltak a hátunk mögött hagyott bajnokság legjei?

- Ősszel a legjobb mérkőzést a Nyíregyháza tartalék ellen játszottuk, 2-1-re nyertünk és ezzel mi lettünk az őszi bajnokok. Tavasszal pedig a Tiszakanyár elleni 3-3 kívánkozik ide. A legmegbecsültebb pontnak a tavaszi nyíregyházi 1-1-et gondolom, hiszen ekkor már ezer sebből vérzett csapatom, míg a hazaiaknál több visszajátszó is volt. Ők voltak a mérkőzés esélyesei, talán túlságosan is lebecsültek minket. A legnagyobb csalódás is tavasszal ért, a hosszú ideje nyeretlen Berettyóújfalu otthonában "sikerült" kikapni.

- Mi a csapat további sorsa?

- Az NB I.-ből való kieséssel megszűnt a tartalékcsapat. A játékosok egy része az első kerethez csatlakozik, aki koránál fogva teheti, visszatér az U19-esekhez, a többiek sorsa függőben van, vagy véglegesen, vagy kölcsönben, de elhagyják a DVTK-t. Véleményem szerint az utóbbi lenne üdvözítő, mert ha sikerül visszajutni az első osztályba, akkor ismét fel kell állítani egy NB III.-as csapatot. Meg nem sértve a megyei I. osztályban dolgozó kollégákat, azt gondolom, minimum NB III.-as csapatba kellene őket kölcsönadni, mert a megyei I. heti két edzése után már nagyon nehéz a visszaút a magasabb osztályokba.

Az NB III Tisza csoport végeredménye

1. Kemecse 26 17 4 5 46-22 55
2. Tiszakanyár 26 15 6 5 65-38 51
3. Létavértes 26 15 6 5 53-27 51
4. Nyíregyháza tartalék 26 13 6 7 38-28 45
5. Nagyecsed 26 12 6 8 41-28 42
6. Cigánd 26 12 5 9 48-40 41
7. Diósgyőr tartalék 26 12 4 10 43-38 40
8. Balkány 26 10 4 12 30-41 34
9. Nyírmada 26 9 7 10 38-28 34
10. Tuzsér 26 7 12 7 34-36 33
11. Ibrány 26 7 7 12 33-43 28
12. Tiszalök 26 5 6 15 27-46 21
13. Kótaj 26 4 5 17 26-66 17
14. Berettyóújfalu 26 2 6 18 20-61 12