- Most már elmondhatod magadról, NB I.-es játékos vagy. Mióta vártál erre?
- Télen érkeztem Diósgyőrbe és már akkor az volt a célom, hogy előbb feljussak a csapattal, majd én magam is bemutatkozhassak az NB I.-ben. Most jött el az ideje. A Paks elleni találkozó félidejében szólt Benczés Miklós, hogy Igor Gal sérüléssel bajlódik, készüljek, mert valószínűleg be fogok állni és így is történt. Jól is ment a játék, bízom benne a közeljövőben minél többször lesz alkalmam segíteni a csapatot.

- Milyen volt a mérkőzés?
- Nagyon stabliak voltunk hátul, a 11-estől eltekintve nem is volt az ellenfélnek lehetősége a második félidőben. Arra is volt lehetőségem, hogy feltűnjek az ellenfél kapuja előtt. Egy szabadrúgást követően maradtam fönn, amikor a szélről érkező beadással fordultam kapura, de sajnos mellé ment a lövés.

- Mi fordult meg a fejedben, amikor megláttad, hogy a játékvezető leküldi Ivan Radost?
- Első gondolatom az volt, hogy ki fog védeni? Bíztam benne, hogy Montvai mellélövi vagy Seydi megfogja a büntetőt, a gól után pedig csak az egyenlítésre koncentráltam, ami szerencsére sikerült. Volt tartása a csapatnak, a végén még majdnem nyertünk is, de véleményem szerint az egy pont reális.

- Mekkora a különbség az NB I. és az NB II. között?
- Egy félidő alapján még nincs sok összehasonlítási alapom, ráadásul a paksi mérkőzés nem is volt olyan magas színvonalú, hogy kidomborodjon a különbség mibenléte. Az biztos, hogy labdabiztosabbak a játékosok és pontosabbak a passzok.