Február 9-én a szuperóriás-műlesiklás (Super G) döntőjével kezdődött meg Kékesi Márton számára a franciaországi világbajnokság. Alpesi sízőnk teljesítette a különlegesen nehéz pályát, és a 46. helyen célba érve legjobb helyezését könyvelhette el a gyorsasági számban világbajnokságon a 2013-, 2015- és 2017-es szereplését követően. 

Pár nap pihenő után következtek a technikai számok, azon belül is először az óriás-műlesiklás selejtezője. A 106 versenyzős mezőnyből kétszeres olimpikonunk az éppen a kvalifikáló 25. helyet szerezte meg kiváló versenyzéssel, amivel megváltotta rajtszámát a fő versenyre. Másnap a szokatlanul jeges pályán azonban Marcinak sajnos nem sikerült leérnie az első futamban, és kiesett.

Ezt követően diósgyőri versenyzőnknek a műlesiklás (szlalom) selejtezőjében a 118 versenyző közül ismét sikerült - ráadásul az előkelő 12. helyen - tovább jutnia. Külön kiemelendő, hogy a második futamot nagyon „bevállalósan”, a 3. helyen zárta és kvalifikált a főfutamra. A szlalom döntőjében a maximális támadás volt a feladata, a hibázás lehetőségével kevésbé törődve. Sajnos ez megbosszulta magát és egy tempós lesodródással kapura rálépve, kiesés lett a vége. Kékesi Márton azonban így is kiváló eredményt ért el, hiszen mindkét technikai szám főtáblájára is felkerült, miközben a speed számot is teljesített.

- A kvalifikációs versenyek sikere, valamint a super-G-ben megmutatott gyorsasági képességem szakmai szempontból értékes számomra. Ilyen minőségi mérleget a korábbi öt vb alatt sem tudtam elérni - kezdte értékelését Kékesi Márton. - Az is újszerű helyzetet teremtett, hogy az óriásműlesiklásban Ury Bálinttal, a szalomban pedig Trunk Tamással kiegészülve három magyar versenyző is kvalifikált, ami sporttörténelmi eredmény - úgyhogy az egyik oldalról nézve az elvárásaimon túlteljesítettem, viszont a másikról, a helyezések szempontjából a korábbi legjobbamat, a 25. helyet nem tudtam megjavítani. Ehhez még több edzés, és még több munka kell. A mértéken felül jeges és meredek pályán hirtelen olyan körülmények közé is kerültem, amire idén nem tudtam felkészülni. Összességében viszont meg vagyok elégedve, hiszen annak ellenére, hogy rengeteg felkészülési versenyt eltöröltek a vb előtt, illő módon szerepeltem az év legfontosabb alpesi sí eseményén a magyar és a diósgyőri színeket képviselve. Nagyon elfáradtam ezek során, a Super G-ben pedig lázasan versenyeztem, és a technikai számokra épphogy valamennyire meg tudtam gyógyulni, úgyhogy nem az ideális állapotban álltam rajthoz. A világbajnokságok mindig különlegesek, mindig lehet valami újat produkálni és a kitartást fejleszteni. Jó, hogy a világ legjobbjaival meg tudjuk magunkat megméretni, és látjuk miben lehet fejlődni, nem csak a pályán, hanem a technikai felkészülésben is. Ilyenkor az ember tanul is, nem csak az eredményeket hozza magával. Idén úgy voltam vele, hogy már elég sok helyezésem van a világbajnokságokról, inkább bevállalós meneteket kockáztattam meg. Ez a kvalifikációs versenyeken bevált, a döntőkhöz pedig szintén ilyen „új” felfogásban, a biztonsági menetek elvét mellőzve álltam.

Kékesi Márton nem tart szünetet, máris a másik irányba elutazva, Erdélyben, Borsán vesz részt egy meghívásos nemzetközi versenyen, majd a magyar bajnokság küzdelme vár rá március 2-3-án, Ausztriában. A versenyszezon hátralévő szakaszában pedig a FIS nemzetközi versenyeken a pontjavításon lesz a hangsúly, nemcsak a technikai, hanem a gyorsasági számok esetében is.