- Nem mindennapi dolog, ha az NB I.-ben egy gárda 9-1-re nyer, illetve egy csatár ötször eredményes kilencven perc alatt. Mesélj valamit erről a különleges találkozóról!
- Az eddigi rekordom négy gól volt egy meccs alatt, így ezt most sikerült egy találattal megtoldani. Külön öröm a számomra, hogy azt a négyet még a másodosztályban szereztem, ezt pedig az élvonalban. A Kaposvár elleni mérkőzésen kijött a lépés a csapatnak, bár az is igaz, hogy a Rákóczi jelenleg a tabella utolsó helyén áll.

- Hogyan vezetett az utad az első meccsedtől a Kaposvár elleni gólzáporig?
- Csupán öt esztendős voltam, amikor édesanyám és édesapám - aki szintén futballozott a Diósgyőr ificsapatában - hívószavára, illetve javaslatára lementem az első edzésemre. Nagyban megkönnyítette a sportágválasztásomat, hogy a bátyám, Ádám - ő jelenleg a DVTK U19-es csapatában játszik -, is ezt a sportot kezdte el űzni. Füstös Józsi bácsi volt az első edzőnk, akinél igazán családias volt a tréningek hangulata, így nem volt kérdéses, hogy megszeretem-e a labdarúgást.

Szép karrier előtt áll Sipos Gergő


- Kik voltak azok az edzők, akik megtanították neked a futballt?
- Mint már említettem Füstös József volt az első mesterem, akit Kupecz Tomi bá követett, majd Szentiványi József vett a szárnyai alá. Neki tényleg sokat köszönhetek, hiszen ő volt az, aki meglátta bennem a lehetőségeket. Szintén remek szakembernek tartom Kiser Lászlót, Sverla Bélát és Kriston István edzőimet is. Jelenleg pedig Bém Gáborral készülök az U17-es csapattal.

- Mi a helyzet a korosztályos magyar válogatottal?
- Ebből a szempontból kicsit szerencsétlenül alakultak a dolgaim, hiszen részt vettem Telkiben a kiválasztó-táborban. Ott elég jól alakultak az események, azonban a második körben megsérültem, így egy időre elfelejtették a nevemet a válogatottnál.

- Mire helyezik a hangsúlyt a tizenhét évesek edzői? Tanuljátok még a focit, vagy inkább az erőnléten van a hangsúly?
- Azt hiszem, hogy ennek a korosztálynak is lehet még új dolgokat tanítani, bár ez inkább a technikára vonatkozik. Mi már nagyobb hangsúlyt fektetünk a taktikai elemekre. Az edzéseinket szinte mindig labdával végezzük, így nem érzi a csapat azt, hogy csak kemény fizikai foglalkozások lennének, ahol az erőnlét a legfontosabb.

- Hova helyeznéd a Diósgyőr U17-es együttesét és a mai magyar korosztályos válogatottat az európai élvonalhoz képest?
- Nemrégiben játszottunk a román FC Unirea csapatával egy felkészülési mérkőzést, ami elég jó erőpróba volt. Ebből a találkozóból is tapasztalható volt, hogy nem vagyunk sokkal lemaradva; ott vagyunk az élvonal mögött, de sajnos még nem elég közel. Azt hiszem még ezen a szinten is van hova fejlődnünk.

Korábbi interjúk